Az Art. bizonyos feltételek teljesülése esetén méltányosság lehetőségét biztosítja a NAV számára. A cikkben áttekintjük, hogy mire vonatkozhat a méltányosság, és hogyan/mikor élhet a méltányosságra vonatkozó jogával az adózó.

Lehetőség és kötelezettség is a méltányosság

Az adóhatóság akkor járhat el méltányossági jogkörében, ha számára lehetőséget ad erre a törvény. Azonban a NAV-nak kötelessége is a méltányosság gyakorlása, amennyiben az adózó bizonyítani tudja, hogy ennek feltételei fennállnak.

Hol élhet méltányossággal a NAV?

Az Adózás rendjéről szóló trv. (Art.) alapján a NAV-nak két területen van méltányossági jogköre: egyrészt a szankciók alkalmazásában, másrészt a fizetési kedvezményre irányuló eljárásokban. A méltányosságot annak a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységnek kell gyakorolnia, amely az adókötelezettséget illetve a szankciót megállapító határozatot hozta, illetve önellenőrzési pótléknál amelynek hoznia kellett volna.

Méltányosság a szankciókban

Szankciót akkor alkalmaz a NAV, ha megállapítást nyer, hogy egy adózó nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette valamely kötelezettségét. Ilyenkor a törvény által biztosított jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A szankciók alkalmazásánál figyelembe kell venni az eset valamennyi körülményét, például az adózótól elvárható körültekintő magatartást, az adóhiány nagyságát, az adóhiány keletkezési körülményeit, az adózó jogellenes tevékenységének súlyát és annak gyakoriságát.

A méltányosság gyakorlása történhet kérelemre vagy hivatalból. Egy kivétel van, ugyanis az önellenőrzési pótlékot csakis kérelemre mérsékelhetik.

Szankció indoklása

Egy szankció kiszabásánál mindenképp indoklás szükséges az adóhatóság részéről, és itt le kell írnia a méltányosságot megalapozó körülményeket is, vagy azok hiányát. Így már az első fokú határozatban is kiszabhatnak csökkentett, méltányossági bírságot. A jogorvoslati kérelem elbírálója anélkül is csökkentheti a bírság mértékét, hogy azt az adózó kérte volna.

Az adózó előterjesztheti mérséklésre vonatkozó kérelmét

  • a jegyzőkönyvre tett észrevételében,
  • fellebbezésében,
  • vagy felügyeleti intézkedésre vonatkozó kérelmében is.

Jogorvoslati kérelem

Ha az adózó arra hivatkozik, hogy a jogellenes cselekményének, mulasztásának súlyához, vagy gyakoriságához képest túlzott a szankció mértéke, illetve ismerteti mulasztásának körülményeit, akkor az adóhatóság először a szankciót megállapító határozat elleni jogorvoslati kérelemként tekint erre, anélkül, hogy vizsgálná az adózó vagyoni és jövedelmi viszonyait, azaz felszólítaná az adózót vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozattételre.