Nem ritka gyakorlat, hogy az éves béremelés a cégeknél áthúzódik az első félév valamely hónapjára és visszamenőleges érvényesítik azt január elsejétől. Felmerülhet a felekben, hogy milyen jogcímekre is kell az új béreket érvényesíteni?

Érvényes a túlórákra, a műszakpótlékra, a szabadságra, a betegszabadságra? Hogyan kell a bérlapnak kinéznie, milyen tartalommal kell kiállítani?

Emelkedő alapbér

A munkavállaló 1 órára jutó alapbére lesz a bérpótlék számítási alapja, kivéve, ha eltérő megállapodás van a felek között. Az eltérő megállapodás lehet a dolgozóra nézve hátrányos tartalmú is. A béremelés esetén megemelt alapbér miatt nőnek a következő bérelemek is:

  • műszakpótlék
  • pótlék a rendkívüli munkavégzésért
  • vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék
  • éjszakai pótlék
  • készenlét és ügyelet tartamára járó pótlék

A távolléti díjnak az alapbér a kiindulópontja, a szabadságnak és a betegszabadságnak (a díjazásuknak) pedig a távolléti díj az alapja, tehát béremelés esetén az alapbér növekedése hat mindkét járandóságra.

Bérjegyzék kiállítása

A bérjegyzék egy írásbeli tájékoztatás a kifizetett munkabér elszámolásáról. A bérjegyzéket a tárgyhót követő hó 10. napjáig át kell adni a munkavállaló részére. A dolgozó ebből ellenőrizheti az elszámolás helyességét, megtekintheti, hogy milyen levonásokat érvényesítettek a béréből jogcímre és összegre.

A bérjegyzék kötelező adatai:

  • munkáltató azonosító adatai
  • ledolgozott munkaidő, fizetett és fizetetlen távollét, egyéb idő
  • kifizetések
  • levonások
  • tájékoztató adatok a számításhoz (besorolási bér, munkáltatói terhek)
  • tájékoztatás a szabadságról
  • a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme
  • az adóelőleg, az adó, a járulékok, a kifizetői és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék alapját jelentő összegek
  • a kifizetőt, a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, a levont adó és adóelőleg, a járulékok összegei
  • az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és a megfizetett adó – és járulékkötelezettségek összegei jogcímenként

Bérjegyzék a visszamenőleges béremelés esetén

A béremeléssel keletkező különbözet számfejthető egyetlen jogcím alatt is, vagy egyetlen elnevezés alatt is, de a bérjegyzékből ki kell tűnnie, hogy mit tartalmaz tételesen az adott összeg. Ezzel magát is védi a munkáltató, hisz a munkavállaló így nem követelhet később, a béremelésből adódó olyan tételt, amit igazoltan megkapott.

Egy három éves elévülési időszak áll ugyanis a dolgozó rendelkezésére ahhoz, hogy érvényesíthesse ilyen igényét, ezért különösen fontos, hogy a munkáltató bizonyíthassa a teljesítés tényét.