A családi gazdaságok tagjainak a bevétel és költségek elosztását, a vagyoni és elszámolási viszonyaikat írásos szerződésbe kell foglalniuk. Az írásbeli szerződés kötelezettségéről a családi gazdaságok alapításával kapcsolatos kormányrendelet és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. trv. is rendelkezik.

A 2020 év végéig őstermelői tevékenységet végzőknek a családi gazdaság alapításáról szóló szerződésüket 2021. június 30-ig be kell adniuk az Agrárkamarához. Ha nem történik meg, akkor a kamara törli a nyilvántartásból az tag őstermelői családi gazdaságban való részvételét.

A családi gazdaságok alapításáról szóló szerződés

Az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell a

  • tagok használatában lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek,
  • a mezőgazdasági termelőeszközöknek,
  • a hozzájuk kapcsolódó vagyoni jogoknak

az őstermelők család gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodásra való rendelkezésre bocsátását. A szerződés tartalmazza még a folytatott mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket, a személyes közreműködés formáját. Bele kell foglalni az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyének megnevezését és a családi gazdaság központját.

Részesedés a bevételekből

A családi gazdaságok alapítását szolgáló szerződés alapján elképzelhető, hogy a tagok nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és nem egyformán viselik a veszteséget. Ekkor az őstermelő tag e tevékenységből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát megalapító szerződés alapján állapítja meg. A bevételek és költségek igazolására alkalmas bármelyikük nevére kiállított bizonylat.

Amennyiben a szerződésben úgy rendelkeznek, hogy a családi gazdaság tagjai egyenlő arányban részesednek a nyereségből és egyformán viselik a veszteséget, akkor a közösen elért összes bevételnek és összes költségnek a tagok számával történt osztása után lehet megállapítani a tag bevételét és költségét. A bevételek és költségek igazolására itt is alkalmas bármelyikük nevére kiállított bizonylat. Az év utolsó napján meglévő taglétszám az irányadó.

Átalányadózás

Átalányadózás akkor alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenységgel elért bevétel nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér 10x-es szorzatának összegét, de maximum az éves minimálbér 40x-esét. A tagok közé kell számolni a képviselőt is.

Át kell gondolni tehát azt, hogy milyen arányban osztják fel a tagok a bevételt és a költséget. Ha úgy döntenek, hogy nem egyenlő arányban osztják fel, és átalányadózók, akkor kieshetnek az átalányadóból.

Tegyük fel, hogy 2 tagú családi gazdaságban a 35 milliós bevételt kétfelé osztják, az egyik félre 25 milliót, a másikra 10-t. A 25 milliós bevétellel rendelkező tagra a fenti szabály miatt az átalányadózás már nem alkalmazható, de a 10 milliós tagnál sem. Ennek oka, hogy  azonos adózási módot kell alkalmazni, holott a bevételi határt 2 főre vetítve nem érnék el.

Aki addig őstermelő volt, az 2021-től a törvény erejénél fogva átalányadózóként kerül nyilvántartásba. Akkor kell a 20SZJA bevalláson bejelentést tennie, ha nem akar az lenni.

Családi gazdaságok tagjának kiválása

Amennyiben az őstermelők közül egyikőjük kilép vagy meghal, akkor a kiváló vagy elhunyt tag jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a kiválás napjáig megszerzett bevételt és költségeket fel kell osztani az addig közösen gazdálkodó tagok között. Ettől eltérő módon is megállapodhatnak a szerződésben a kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételekről.