A cikkben a hálapénz meghatározásáról, kétféle értelmezéséről (Btk. és Munka Törvénykönyve) és adózási szabályairól írtam. A fogalmi besorolástól függetlenül azonban a hálapénz adóköteles, akkor is, ha elfogadása bűncselekményt jelent.

A hálapénz a jogszabályokban

A hálapénzről a Munka Törvénykönyvében és a Btk.-ban olvashatunk fogalmi meghatározást. Az Mt. szerint ezt a juttatást a munkavállalónak a tevékenységére tekintettel harmadik személy nyújtja. Az Mt. szerint tiltott az ilyen díjazás, a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül nem fogadhatja el, illetve nem kérheti.

A Btk.-ban teljesen más értelmet kap a hálapénz, itt a vesztegetés elfogadásaként nevesítik, és három évig terjedő szabadságvesztést helyeznek kilátásba az elfogadójának, kérőjének.

Az Mt-ben megfogalmazott hálapénz elfogadásának tilalma alól azonban a munkáltató felmentést adhat, például az egészségügyi dolgozók esetében, ugyanis a mindennapokban elfogadott, életszerű esemény, amikor egy orvos vagy egy ápoló a betegtől hálapénzt kap.

Adójogi szempontból nem releváns, hogy vajon a Munka Törvénykönyve enyhébb vagy a Btk. szigorúbb fogalmi meghatározását alkalmazzák-e, ugyanis az Art. (Adózás rendjéről szóló trv.) szerint nem befolyásolja az adókötelezettséget, hogy az adott kapcsolódó magatartás törvénybe ütközik-e. A jövedelem adókötelezettsége fennáll akkor is, ha az bűncselekményből származik.

A hálapénz, mint jövedelem

A magánszemélyek által magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott vagyoni érték egyéb indokkal adómentes. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni azonban akkor, ha a juttatás v. fizetés a magánszemély által teljesített termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással összefüggésben történik. Ide tartozik a hálapénz címén szerzett vagyoni érték is. A hálapénz lehet tárgyi ajándék is, vagy akár szolgáltatás is, ezek nem pénzben megszerzett bevételnek minősülnek. Ilyenkor a bevétel a tárgyi ajándék szokásos piaci értéke. Bevételnek tehát azt az ellenértéket kell tekinteni, amely független felek érvényesítenének egymás között, hasonló körülmények esetén.

Adóalap

Az adóköteles bevételt a megszerzése érdekében felmerült költségekkel csökkenteni lehet, de csak a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadásokkal. Hálapénz esetében ritka, hogy ilyen költségekről beszélhetnénk, azonban ha a szabályszerű igazolás megoldott, akkor levonhatja a hálapénz-bevételeiből a költségeket a magánszemély.

A hálapénz adóvonzata

az adóelőleg alapja a levonható költségekkel csökkentett bevétel. A hálapénznél a 78%-os szabály alkalmazható: az adóelőleg alapjának számításakor a bevételnek a 78% -a minősül jövedelemnek, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó (szocho), és a 27%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésére. A fizetendő SZJA 16%.

Az adóelőleg megállapítása és megfizetése a magánszemély kötelessége, negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Először akkor kell bevallani és fizetni adóelőleget, amikor az év elejétől összesített hálapénz eléri a 10 000 Ft-ot.