A tb-kiskönyv kapcsán a legtöbben csak annyit tudnak, hogy egy új munkaviszony létesítésekor át kell adniuk a munkáltatónak, majd a jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató visszaadja azt.

A valós szerepe azonban ennél több is lehet: a  biztosítottnak mindenképp érdemes megőriznie a tb-kiskönyvet, mert gyakran nyújt segítséget a nyugdíjbiztosító nyilvántartásában nem szereplő szolgálati idő bizonyításában.

A tb-kiskönyv tartalma

A kiskönyvbe a foglalkoztató bejegyzi a jogviszony kezdetét, illetve megszűnésekor a megszűnés napját. A tb-kiskönyv végig a foglalkoztatónál marad a jogviszony tartama alatt. A kitöltésének szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Eb. trv-ben találjuk.

Újabb jogviszony létesítése

Amikor egy fennálló jogviszony alatt létesít újabb jogviszonyt a munkavállaló, akkor a második foglalkoztatónak is bele kell jegyeznie a kiskönyvbe a jogviszony kezdetét, majd vissza kell juttatnia ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol korábban kezdődött a biztosítás. Ha egy munkavállaló újra és újra további munkaviszonyokat létesít, sajnos igen nehéz betartani az előírásokat. Az Art. 1. sz. melléklete meghatároz olyan megbízási jogviszonyokat, amelyeket nem kell az igazolványba bejegyezni.

Ha nem jut el a tb-kiskönyv a foglalkoztatóhoz

Az Eb trv. tartalmaz olyan szabályokat, amelyek arra vonatkoznak, amikor a foglalkoztató nem kapja meg a kiskönyvet. Ilyenkor felkéri a biztosítottat, hogy szerezze meg az igazolványt. Ha ennek ellenére sem kapja meg, akkor egy írásos nyilatkozatot kell kérnie a biztosítottól, amit 5 évig őriz a foglalkoztató. Amennyiben 30 napon belül nem adja át a munkavállaló az igazolványt, a foglalkoztatónak új igazolványt kell kiállítania.

Az egyszerűsített foglalkozatás napjait nem kell bejegyezni, mert ez nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony.
Az ekho megfizetésével nem szerez jogosultságot a magánszemély a tb. ellátásokra, így ezt a jogviszonyt sem szükséges bejegyezni.

A tb-kiskönyv szerepe

A kiskönyv szerepe tehát elsősorban az, hogy meg tudjuk állapítani az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait. A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző két éven belül folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, csed vagy gyed időtartamát.

Biztosítási jogviszony megszűnése után igényelt ellátás

Ha a munkavállaló baleseti táppénz, gyed vagy csed iránti kérelmet nyújt be a biztosítási megszűnését követően, a korábban már átvett igazolványt mellékelni kell a kérelemhez. Az a szerv jegyzi be ilyenkor a passzív jogon vagy méltányosságból folyósított ellátás időtartamát, és a gyedet, amely megállapítja az ellátást. A bejegyzést a pénzbeli ellátás és a táppénz folyósításának befejezésekor teszi meg.

A pénzbeli ellátás iránti kérelemhez csatolt igazolványt a foglalkoztató vagy a kérelmező részére vissza kell juttatni.

Kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató

Ha nem rendelkezik kifizetőhellyel a foglalkoztató, a kérelemhez csatolnia kell a rendelkezésére álló igazolványt, ha a biztosított a foglalkoztatónál gyedet igényel, vagy első alkalommal kér pénzbeli ellátást és a kétévi folyamatos biztosítási időn belül a biztosítottnak más foglalkoztatója is volt.

Kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató

A kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak akkor kell csatolnia a kérelemhez az igazolványt, ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és gyedet igényel a foglalkoztatónál fennálló jogviszonyára tekintettel.