A munkaerőhiányos időszakokat a munkáltatók többnyire túlóra előírásával tudják áthidalni. Azonban nem minden esetben lehetséges erre kötelezni a munkavállalót.

A rendkívüli munkavégzés esetei

Rendkívüli munkaidőnek számít, amikor a 16 óráig tartó munkaidő helyett 18 óráig tartja bent a dolgozóját a munkáltató. Szintén rendkívüli munkaidő, ha egy kéthavi munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalónak több órát kell dolgoznia a két hónap alatt, mint ami a szerződésében megállapításra került.

A túlmunka elrendelését nem köteles indokolni a munkáltató. Ha a dolgozó kéri, akkor írásban rögzíteni kell, de csak a kezdetét és a végét. A leggyakrabban előforduló eset, amikor a munkáltató nem utasítja túlórára a dolgozót, de a munkavállaló mégis bent marad, mert a feladatát nem tudta befejezni. Ilyenkor az elvégzett többletmunka szintén rendkívüli munkának minősül, mert a munkáltató tudomásul vette a rendkívüli munkavégzést, bár erre nem utasította a dolgozóját.

Túlóra elrendelése csak megalapozott lehet

A munkáltatót kötik a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos munkavégzés alapelvei a túlóra elrendelésekor. Nem is érdemes ok nélkül elrendelnie a plusz munkát, hisz lényeges többletköltséget jelent számára.

Ha előre nem tervezhető a túlmunka és csak adott napon ad utasítást a munkavállalónak, hogy maradnia kell a munkaidő letelte után is, akkor azt a munkavállaló nem utasíthatja el. Kivétel ez alól, ha a munkavállalónak ez aránytalan sérelmet okozna, például nem tud gyermekéért menni az iskolába.

A túlóra éves korlátja

A törvény limitálja a túlmunka elrendelését, egy év alatt maximum 250 óra lehet. Ha ennél többet is dolgozna a munkavállaló, akkor még 150 órát van lehetősége írásban vállalni.

A kollektív szerződés akár évi 300 órát is meghatározhat, ez esetben írásbeli megállapodásban további 100 órára van még lehetőség. A dolgozó naptári év végével mondhatja fel az ilyen jellegű megállapodást.

Mikor tilos a rendkívüli munkavégzés

Tilos rendkívüli munkát elrendelni

  • a munkavállaló várandóssága alatt és gyermeke 3 éves koráig
  • gyermekét egyedül nevelő szülőnél a gyermek 3 éves koráig
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor
  • fiatal munkavállaló számára

Gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig csak a dolgozó hozzájárulásával kötelezhető a túlmunka.

Munkaszüneti napokra csak kivételes esetben rendelhető el a túlóra.

Bérpótlék

Amennyiben egy adott napon a beosztásához képest többet dolgozott a munkavállaló, és a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felül is végzett munkát, 50 % bérpótlékot kell fizetni a részére. Ettől a kollektív szerződés eltérhet, de a felek abban is megállapodhatnak, hogy szabadidőt kap díjazás helyett a munkavállaló. A szabadidő minimum az elrendelt túlóra idejével kell, hogy megegyezzen, és az alapbér arányos része jár ilyenkor.

Ha olyan napra rendelik el a túlmunkát, amikor nem volt beosztva a dolgozó, akkor 100% bérpótlékot kell fizetni a részére. Dönthet úgy is a munkáltató, hogy 50%-os pótlékot fizet és egy másik pihenőnapot biztosít az adott héten.

 A felek közös megegyezés formájában átalányban is megállapodhatnak a túlmunka díjazását illetően.

A túlóra nyilvántartása

A munkáltató nyilvántartja a rendkívüli munkaidőt, ahogyan a rendes munkaidőt is. A munkaidő-nyilvántartást pontosan kell vezetni, nemcsak a jelenlétet kell regisztrálni, mert az is fontos, hogy valóban teljesít-e a munkavállaló rendkívüli munkavégzést.

 

A vállalható túlóra mértékéről itt írtunk korábban.