Az adó- és járulékszabályok 2019. január 1-én változtak utoljára jelentősen a lakásvásárlási támogatások területén. A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége ezen időponttól megszűnt, az adómentesség tovább már nem volt alkalmazható. Jelenleg a lakáscélú vissza nem térítendő támogatás jogcímének meghatározásakor a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei a meghatározók. A lakás paramétereire, a támogatással érintett magánszemélyek körére nincs megkötés.

Adó- és járulékszabályok a vissza nem térítendő támogatásnál

A munkáltató által nyújtott lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelme lesz. A dolgozónak összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó bérjövedelme keletkezik. Ennek a jövedelemnek a következő közterhei vannak:

  • a munkavállaló fizet 15%-os szja-t, 18%-os tb-járulékot,
  • a munkáltató fizet 13%  szochot.

Cég tulajdonosának nyújtott támogatás

Amennyiben a cég a tulajdonosának nyújt lakáscélú vissza nem térítendő támogatást, az adó- és járulékszabályok a következők függvényeként alakulnak:

ha a tag személyesen közreműködik vagy vezető tisztségviselő a társaságban, a támogatás az összevont adóalap része, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik,

ha nincs személyes közreműködés és nem vezető tisztségviselő a magánszemély, akkor a támogatás az összevont adóalap része, egyéb jövedelem lesz. A magánszemélynek 15% szja-t, a kifizetőnek pedig 13% szochot kell megfizetni.

Adó- és járulékszabályok lakáscélú hitel nyújtása esetén

Amennyiben hitelt nyújt lakáscélra a munkáltató, a kamat mértékét kell figyelembe venni az adóterhek megállapításához. Ha nem éri el a kamat a jegybanki alapkamat 5%-ponttal növelt összegét, vagy az egyébként ennél alacsonyabb, szokásos piaci kamatot, a magánszemélynek jövedelme keletkezik.

A jövedelem után a kifizető adózik. A kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szochot fizet, adóévenként bevallva, az év utolsó napjára vonatkozóan. Az adót megfizetni a következő hónap 12. napjáig kell. Amennyiben a követelés az év közben szűnik meg, a kamatjövedelmet és az így keletkező adókötelezettséget a követelés megszűnésének napjára kell rendezni.

Mentesülés a kamatkedvezmény adóterhei alól

Nem minősül a kamatkedvezmény számításakor adóalapnak a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forintot meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek folyósított hitel, ha azt

  • a munkáltató munkavállalójának
  • vagy helyi önkormányzat magánszemélynek
  • hitelintézet vagy a MÁK útján
  • annak  igazolása alapján
  • saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,
  • vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.