A munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos adóellenőrzések létjogosultságát két tényező adja: a dolgozók egyrészt csak a szabályos bejelentés révén részesedhetnek a társadalombiztosítási ellátásokból, másrészt a költségvetési bevételek jelentős részét adják a munkavállalók után befizetett adók.

Leggyakoribb felderített visszaélések

Az adóellenőrzések tapasztalatai szerint a következő szabálytalanságokat tárják fel legtöbbször:

  • színlelt szerződés
  • a minimálbérre vonatkozó előírások be nem tartása
  • nem bejelentett munkavállaló
  • hibás vagy hiányzó munkaszerződés
  • nem szabályosan bonyolított vagy fiktív munkaerő-kölcsönzés
  • munkaidőre vonatkozó hibás nyilvántartás.

A be nem jelentett munkavállaló

A jogviszony létrejöttekor érvényes jogszabályok határozzák meg, hogy szabályos volt-e a bejelentés. A be nem jelentett munkavállalóra jelenleg igaz az, hogy

  • személyesen működik közre a cég gazdasági tevékenységében
  • és a munkáltatója az Art-ban szereplő kötelezettségének nem tett eleget, valamint nem is tudja azt bizonyítani, hogy a jogviszony nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá.

Az ellenőrzés olyan magánszemélyt érinthet, akit az adóellenőrzéskor – a revizorok megállapítása szerint – munkavégzési jogviszonyra utaló körülmények között foglalkoztatnak. A munkavállaló biztosítási jogviszonyát az adóellenőrzés megkezdésének időpontjában fennálló állapot alapján kell elbírálni.

Amikor a munkavállaló jövedelme kevesebb, mint a minimálbér 30%-a, akkor jogszabályi rendelkezés miatt nem biztosított, nem vonatkozik TB bejelentési kötelezettség a vállalkozásra.

Adóellenőrzés – Szabálytalan bejelentés

Legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelező kifizetni legalább a garantált bérminimumot, ezért amennyiben ez elmarad, akkor szabálytalan a munkaszerződés.

A másik gyakori felderített eset adóellenőrzések alkalmával, amikor a teljes munkaidős foglalkoztatást részmunkaidősnek jelentik be, és erre a bejelentett időre számfejti a bérszámfejtés a bért. A valójában kifizetett (magasabb) munkabért pedig nem dokumentálja a vállalkozás. A munkavállaló be van jelentve, a cég viszont megspórolja a járulékok, adók egy részét. Azonban a dolgozó be nem vallott bére nem lesz alapja a nyugdíjnak, táppénznek, gyednek. A helyzetet nehéz bizonyítani egy adóellenőrzés során, ugyanis legtöbbször a felek közös egyetértésével jön létre a helyzet. Többnyire akkor derül rá fény, ha valamilyen ok miatt munkaügyi perre kerül a sor a felek között.

Ha van szerződés, de nem megfelelő

Az adóellenőrzés alkalmával kiderülhet, hogy a megkötött szerződés adójogi újraminősítése szükséges, ugyanis az színleltnek bizonyult.

Legtöbbször egyéni vállalkozókkal kötnek színlelt szerződést, de előfordul másik társasággal is, ahol annak személyesen közreműködő tagja az „ál-munkavállaló”. Célja a járulékfizetési kötelezettség megkerülése.

Sokszor a megbízásos jogviszony leplezi a munkaviszonyt.

A színlelt szerződések gyakori terepe a vendéglátás, kereskedelem, egészségügy, mezőgazdaság.

Az adóellenőrzés során alkalmazott alapelv, hogy a szerződéseket valódi tartalmuk alapján kell minősíteni. Ezért a revizor jogosult arra, hogy a jogviszonyt átértékelje és utólagos biztosítási kötelezettséget állapítson meg. Az adóhatóságnak indokolnia és bizonyítania kell ilyen esetekben.