Adóellenőrzés lehet a következménye a nem a vállalkozás érdekében felmerült kiadásokról szóló számlák kiállításának. Az adóhatóság ugyanis a számlaadat-szolgáltatás adatait felhasználva készít e-Áfa tervezetet, és ez ilyen esetben akár jelentősen is eltérhet a valós bevallástól.

Bizonylatok könyvelésének szabályai

Minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, ha az esemény megváltoztatja az eszközök, források állományát, összetételét. A szabályszerűen kiállított bizonylatokat rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban.

A teljesség elve alapján a gazdálkodóknak könyvelniük kell minden gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre, forrásokra, a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.

Szabályszerű bizonylatok

A számviteli törvény tartalmazza, hogy melyek a szabályszerűen kiállított bizonylatok.

  • Egyrészt, amelyek az adott gazdasági műveletre vonatkozóan rögzítendőek a könyvekben,
  • a más jogszabályban előírt adatokat hiánytalanul, valósághűen tartalmazzák,
  • megfelelnek az alaki és tartalmi követelményeknek
  • és hiba esetén előírásszerűen kerültek javításra.

Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan, a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított okmány is, amely egy gazdasági esemény számviteli elszámolását támasztja alá.  A bizonylat előállítási módja nem releváns.

A vállalkozásra kért számla, amely nem kerül könyvelésre

Gyakran előfordul, hogy a vállalkozás számlát kér egy eseményről, de az mégsem kerül könyvelésre, mert a gazdasági esemény nem a vállalkozás eszközeinek, forrásainak állományát, összetételét változtatja meg. Az ilyen bizonylat tartalmilag sem hiteles, hiszen nem a számlán feltüntetett felek között valósult meg az ügylet. A bizonylatot nem lehet betenni a könyvelésbe, akkor sem, ha az már megjelent az onlineszámla-rendszerben. A számláról történő adatszolgáltatás ugyanis nem változtatja meg azt a tényt, hogy a bizonylat nem hiteles tartalmilag.

A NAV elkészíti a kiállított számlák alapján az e-Áfa tervezetet, és így a végleges bevallásban eltérő adatok szerepelnek majd, ez pedig kockázati tényező lesz az adóellenőrzésre kiválasztás folyamatában.

Célszerű emiatt az ilyen jellegű számlák feltárásakor a partnert értesíteni és korrigálni a számlát a kiállító félnél.

Adóellenőrzés kockázatát rejti, ha nem értesítik a számlát kiállító felet

Amennyiben a könyvelés után derül ki, hogy a számlán szereplő kiadások nem a vállalkozás érdekében merültek fel, szintén érdemes értesíteni a partnert, és sztornírozásra kérjük meg.

Adóellenőrzés jöhet a dolgozó felelőtlensége miatt is

Előfordul, hogy a vállalkozás nem is tud arról, hogy számlát kértek a nevére, mert például egy munkavállaló kérte a számlát, de végül nem fizettette ki a céggel. A számlaadat-szolgáltatás ebben az esetben is eltérést fog mutatni, így ez is adóellenőrzésre adhat okot a NAV-nak. A dolgozóknak tehát érdemes jelezni, hogy ne kérjenek a vállalkozás tudta nélkül a vállalkozás nevére.

 

Ha mégis adóellenőrzésre kerülne sor, itt olvashat arról, milyen kötelezettségei vannak a kirendelt revizoroknak.