A kiküldetéskor fizetett térítések után több esetben adófizetési kötelezettség jelentkezik a juttatást nyújtó kifizetőnél vagy a magánszemélynél.

Kiküldetés költségei

Egy kiküldetés során költségek merülnek fel, amelyeket a munkavállaló megelőlegezhet, vagy amelyekre előleget vehet fel a kiküldetés elrendelőjétől.

Elszámoláshoz bemutatott bizonylatok

A kapott bizonylatok szólhatnak a munkáltató nevére vagy a magánszemély nevére. Ha a munkáltató nevére kerül kiállításra a számla, akkor a munkáltatónál kell megvizsgálni az adókötelezettséget, de ha a számla a magánszemély nevére szól, akkor a kapott költségtérítéssel szemben a kapott számlák összegét a magánszemély költségként érvényesítheti. A szabályosan kiállított számlában szereplő kiadás nem szolgálhatja a magánszemély személyes illetve családi szükségleteinek kielégítését.

Elszámolható-e számlán kívüli egyéb bizonylat?

Nem biztos, hogy mindig szabályszerű bizonylatot tud átadni a munkavállaló a munkáltatónak, sok esetben egy blokk, menetjegy áll rendelkezésére.

Költségként csak a bevételszerző tevékenységgel szorosan összefüggő, a bevétel megszerzése érdekében az adott évben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Az szja-trv. szerint abban az esetben, amikor számla kiállítására kötelezve van az eladó, szolgáltató, ilyen igazolás csak az áfatrv-ben meghatározott bizonylat lehet. A nyugta tehát ilyenkor nem igazolhatja a kiadást. Ha a szolgáltatás nyújtója nem kötelezett számla kiállítására, akkor a bizonylatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely szükséges a költség összegének megállapításához. Például egy szállás bérleti díja ilyen lehet, amennyiben a szállást számla adására nem kötelezett magánszemélytől veszik ki.

Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség

Kérdés, hogy a munkáltató által elfogadott bizonylat mikor jelent adófizetési kötelezettséget a munkáltatónál és mikor tudja azt költségtérítésként elszámolni.

Költségtérítés fizetésekor a következő esetek lehetségesek, amelyeknek különböző az adófizetési kimenetele:

  • nem keletkezik bevétel,
  • keletkezik bevétel, de nem kell figyelembe venni a jövedelem számításakor,
  • egyes meghatározott juttatás lesz a bevétel,
  • költségtérítés, amivel szemben a dolgozó számol el költséget,
  • költségtérítés, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni, mert a munkaviszonyra tekintettel adott összeg,
  • kamatkedvezmény, a dolgozó nem számol el 30 napon belül a kapott összeggel.

Amikor nem keletkezik bevétel

Nem keletkezik bevétel a tevékenység ellátásához szükséges, a tevékenység ellátásának feltételeként adott szolgáltatás vagy dolog biztosításakor – például internetszolgáltatás vagy autópálya használat. Ide tartozik például a most aktuális maszkok beszerzése is.

Adófizetési kötelezettség a munkáltatónál és a munkavállalónál

A kifizető nevére szóló számla az adómentes elszámoláshoz szükséges. Ennek hiányában a megvásárolt dolog vagy szolgáltatás az szja- trv. alapján költségtérítésnek, a személyes szükségletet kielégítő vásárlás értéke a munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebben az esetben, ha megtéríti a munkáltató az összeget, akkor az a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, és le kell vonni belőle 15% szja-t, 18,5% járulékot. Ezen felül a munkáltató is fizet a kifizetett összeg után 15,5 % szochot és 1,5% szakhot. Erre példa a dolgozó étkezéséről hozott blokk, amely nem szabályosan kiállított számla.

Ha a kiküldetésen a cég nevére szóló számlát hoz a dolgozó az étkezésről, akkor az arra juttatott összeg egyes meghatározott juttatás lesz, ahol az 1,18-szoros érték után kell 15% szja-t és 15,5 % szochot fizetnie a munkáltatónak.

Külföldi kiküldetésnél az étkezés után többnyire a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség, ugyanis nem feltétlen áll rendelkezésre az áfatrv-ben leírt tartalmú számla, és így elfogadható a számviteli bizonylat is.

Adófizetési kötelezettség a kamatkedvezmény után

Ha a dolgozó nem számol el 30 napon belül a kiadásaival, a kifizető az előlegként adott követelésére a jegybanki alapkamat 5%ponttal növelt összegét kérheti kamatként. A kamatkedvezményből származó jövedelem – amely a dolgozó által meg nem fizetett kamatrész – adóalapját 1,18-szoros szorzóval állapítjuk meg, és a kifizető fizet utána 15% szja-t és 15,5 % szochot.