2017–től adómentes lett az ingyen illetve kedvezményesen nyújtott óvodai, bölcsődei szolgáltatás, ellátás. Néhány fontos kérdést jártunk körben a bejegyzésben, ezzel segítve mind a dolgozó, mind a munkáltató döntéseit.

Ki lehet az intézmény fenntartója?

Nincs jelentősége az adómentesség szempontjából annak, hogy ki az óvoda, illetve bölcsőde fenntartója. Vagyis akár egyházi, akár állami, vagy akár magán fenntartású is lehet az óvoda, bölcsőde, amelyre az adómentesség szabályait alkalmazzuk.

Ki kaphatja az adómentes támogatás?

A gyermekvédelmi trv (Gytv. – 1997. évi XXXI. trv.) szerint a gyermekek napközbeni ellátásáért és átmeneti gondozásáért, a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy törvényes képviselő fizeti meg az intézmény részére.

Ennek értelmében a munkáltatónak szüksége lesz egy olyan nyilatkozatra a dolgozótól, amely szerint a juttatást élvező gyermeknek ő a szülői felügyeletet is gyakorló szülője vagy törvényes képviselője.

Mire jár a támogatás?

Sok munkáltatónál felmerült már a kérdés, hogy az adómentes juttatás mire adható: csak a gondozásra, vagy az étkeztetésre is, esetleg egyéb szolgáltatásokra is? Mivel az étkezés része az óvodai, bölcsődei szolgáltatásnak, ezért az étkezési díj is része lehet az adómentes juttatásnak. Ha az óvoda, bölcsőde fizetős programot szervez a gyermekeknek, például lovagoltatást vagy úszásoktatást, akkor ezen szolgáltatásra is vonatkozik az adómentesség.

Csak az óvoda és a bölcsőde adómentes?

A gyermekvédelmi trv. általánosságban nem szól adómentességről, az SZJA trv. pedig csak az óvodáról és a bölcsődéről tesz említést. Ezek miatt más szolgáltatásra, pl. a napközbeni gyermekfelügyeletre nem vonatkozhat az adómentesség.

Hogyan kell fizetni a szolgáltatást?

A dolgozónak a munkáltató nevére szóló számlát kell kérnie a szolgáltatásról. A fizetés történhet úgy, hogy megelőlegezi a dolgozó a kifizetést, majd számla ellenében megkapja az összeget a munkáltatótól, illetve kaphat egy keretösszeget is a munkáltatótól, amellyel el kell számolnia egy adott időpontig, számlák alapján. Adótanácsadó tippünk: nem szólhat a számla a dolgozó nevére. Ha ilyen számlára téríti meg mégis a munkáltató az összeget, akkor az a dolgozó adóköteles bevétele lesz.

Hogyan kerül a számlára a munkáltató?

A bölcsődék esetében a szolgáltató/intézményvezető/fenntartó a gyermek szülőjével írásban megállapodást köt. Ezért a bölcsődék joggal állíthatták, hogy ők csak a szülőnek adhatnak számlát, mivel vele kötöttek megállapodást. Ezen azonban 2017-től változtattak, és a Gytv. alapján a térítési díj fizetésére köteles szülő foglalkoztatója átvállalhatja a térítési díj megfizetését, döntése alapján részben vagy egészben. Így elhárult az akadály az elől, hogy a munkáltató is kaphasson számlát a térítési díjról.

Amennyiben a munkáltató megállapodik a bölcsődével, hogy a saját nevében ugyan, de a dolgozó javára rendeli meg a bölcsőde szolgáltatását, akkor a munkáltató lesz a szolgáltatás igénybevevője, és így a számlát is rendes úton megkaphatja.