Az adóügyi illetőség az országhatáron átnyúló jövedelemszerzéssel összefüggő fogalom, magánszemélyek esetében. Ha külföldön szerez valaki jövedelmet, akkor nem ő dönti el, hogy hol adózzon, hanem először is tisztázni kell az adóügyi illetőséget. Az adóztatás helye nemzetközi szerződések és az szja-trv. által leírtak szerint kerül meghatározásra.

Belföldi illetőségű magánszemély

Az szja-trv. alapvetően kimondja, hogy az itthon belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége teljes körű, vagyis az összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége pedig csak a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó bevételre terjed ki, vagy arra a bevételre, amely nemzetközi szerződés v. viszonosság alapján Mo-n adóztatható. Az szja-trv. másik alapvetése, hogy amennyiben trv-nyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés más előírást tartalmaz, akkor azt kell alkalmazni.

Ha nincs Mo-nak az adott országgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezménye, akkor a jövedelmet mindkét országban le kell adózni a helyi szabályok alapján. Ha van ilyen egyezmény, akkor aszerint állapítandó meg az adóztatás helye. Az egyezmények fő szabálya, hogy abban az államban történik az adózás (adóztatás), ahol a magánszemély belföldi illetőségűnek számít.

Az adóügyi illetőség meghatározása az szja-trv. alapján

Az illetőség meghatározható szja-trv. szerint vagy az adóegyezmények szerint. Az szja-trv. szerint belföldi illetőségű a magyar állampolgár, ha nincs más állampolgársága és van belföldi lakó- v. tartózkodási helye. Ide tartoznak azok az uniós polgárok is, akik az adott évben legalább 183 napot Mo-n területén tartózkodnak. A hontalanok és a 3. országból letelepedett jogállásúak is belföldi illetőségűek az szja-trv. szerint. Ha egy magánszemélynek csak belföldön van állandó lakóhelye, ha nincs állandó lakóhelye, de létérdekeinek központja belföld, vagy ha ezek egyike sem áll fenn, de a szokásos tartózkodási helye belföldön található, akkor szintén belföldi illetőségű.

Adóügyi illetőség adóegyezmények alapján

Az illetőséget adóegyezmények alapján is meghatározhatjuk. Ha egy konkrét esetben van nemzetközi adóegyezmény akkor a mo-i előírások figyelmen kívül hagyhatók.  Ilyenkor az egyezmény lakóhelyről vagy illetőségről szóló részében leírtak szerint kell megállapítani az illetőséget.

Többnyire nem számít belföldi illetőségűnek a magánszemély ott, ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. értékpapírból) szerzett jövedelme adóköteles. Abban az államban lesz belföldi illetőségű a magánszemély, ahol állandó lakóhelye van. Ha mindkét államban van, akkor az, ahol a létérdekeinek központja található. Ha ezt sem lehet eldönteni, akkor a szokásos tartózkodási hely lesz a döntő. Amennyiben mindkét államban van tartózkodási helye, akkor az állampolgárság alapján dől el az adóügyi illetőség. Kettős állampolgárság esetén, vagy ha egyik államnak sem állampolgára, akkor a két állam hatóságainak kell kölcsönös egyetértéssel dönteni a kérdésről.

Mit jelent a létérdek központja?

Az a létérdek, illetve életvitel központja, amelyhez az adott személyt szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok kötik. Például a jövedelemszerzés, a munkavégzés helye, a vállalkozás helye, de ilyen kapcsolat a családi, szoros baráti, kulturális, nemzeti kapcsolat is. Ha együtt vizsgálják a kapcsolatokat, akkor sokszor a családi, baráti, kulturális kapcsolatok nagyobb súllyal esnek a latba.