Adózás az őszi idénymunkáknál

//Adózás az őszi idénymunkáknál

Az almaszedés, szüretelés munkálatai az adózás tekintetében is vethetnek fel kérdéseket, ugyanis akár a saját kiskertekben akár a profi gazdaságokban is dolgozhatnak napszámosok vagy segítő barátok is.

 

Amennyiben baráti társaság fizetség nélkül, pusztán a közös élmény kedvéért, fizetség nélkül segít a gazdának, nincs adózási kötelezettsége senkinek.

 

Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás

Nemcsak a profi gazdaságokban, de a hobbikertekben is előfordul, hogy a gazda állandó vagy alkalmi munkára megbíz más magánszemélyt, és munkadíjat fizet a részére. A 2010. évi XC. trv. alapján ilyenkor adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásról beszélünk. A munkavégzés megkezdése előtt meg kell tenni a bejelentést az adóhatóság felé. A bejelentésben szerepelnie kell mindkét fél adóazonosító jelének, a segítő magánszemély taj számának és a foglalkoztatás kezdő napjának.

A bejelentés történhet havonta, ekkor a bejelentés napja hónapjának utolsó napjáig terjedő időszakra szól. Ha több hónapig tart a foglalkoztatás, akkor több hónapra előre is be lehet jelenteni. Meg kell ismételni a bejelentést, amennyiben eltelik a bejelentés hónapja, de a foglalkoztatás tovább folytatódik.

 

Adózás regisztrációs díj formájában

A NAV nyilvántartásba vételét követően havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetni, a munkavégzés napjaitól, vagy a munkadíjtól függetlenül. Csak akkor jár vissza a befizetett 1000 ft, ha nem valósul meg a foglalkoztatás és a bejelentést a foglalkoztató 24 órán belül vissza is vonja.

Ha megtörténik a foglalkoztatás megkezdése előtt a bejelentés, akkor nem terheli sem a foglalkoztatót sem a háztartási alkalmazottat adó- és járulékfizetési kötelezettség.

Amennyiben elmulasztja a foglalkoztató a bejelentést, vagy nem fizeti meg a regisztrációs díjat, akkor a mulasztásos hónapokban a munkadíjként kifizetett összeg után SZJA-t kell fizetni, egyéni járulékokat és szochot. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor a magánszemélyt terhelő SZJA-t és a járulékokat is a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor akár 100 ezer forint mulasztási bírságra is megbüntethetik.

 

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az idényjellegű foglalkoztatásnál az egyszerűsített foglalkoztatás is megoldás lehet. Az előírásokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. trv. tartalmazza. Az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama azonos felek között nem haladhatja meg a 120 napot, egy éven belül. A munkáltatónak itt is bejelentési kötelezettsége van. Ezt megteheti elektronikusan vagy telefonon is. Bejelentendő a munkavállaló neve, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, a munkáltató adószáma, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege, a munkaviszony napjainak száma.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, vagy teljesítménybérként a kötelező legkisebb munkabér 85%-át meg kell adni. Garantált bérminimum alkalmazásakor annak 87%-át. Ennél nagyobb összegben is megállapodhatnak a felek, de egy napi bérből a minimálbér kétszeresét meghaladó résszel növelni kell a társaságiadó-alapot. Ilyenkor ezt a részt nem számolhatja el az egyéni vállalkozó, magánszemély munkáltató költségként.

 

Adózás mértéke

Mezőgazdasági idénymunka esetén napi 500 Ft lesz a munkáltató közterhe, amit a tárgyhót követő hó 12.-ig kell teljesítenie. Nem kell szochot, szakképzési hozzájárulást, ehot, és rehabilitációs hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak, nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalónak sem kell járulékokat, szja-előleget fizetnie.

2018-10-15T20:04:33+00:00hétfő, 2018. október 15. |