Az áfa kiutalásokhoz kapcsolódóan a NAV fokozott elővigyázatossággal jár el, annak érdekében, hogy feltárja azokat a nem valós gazdasági eseményeket, amelyekkel a költségvetésből indokolatlan összegeket tudnának kivenni a nem szabálykövető vállalkozások. 2012 óta élnek a részutalás alkalmazásával, ami nemcsak kockázat minimalizálásra szolgál, de csökkenti a hivatal késedelmes fizetése miatt esedékes kamatot is.

Fiktív gazdasági események

A jogosulatlan áfa visszaigénylésekhez kapcsolódó fiktív gazdasági eseményeknek két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik esetkör, amikor a számlában foglalt gazdasági esemény egyáltalán nem valósult meg, a másik kör pedig, amikor nem a számlán szereplő felek között történt a gazdasági esemény. A NAV a szabályos keretek között eljáró gazdasági szereplők érdekében is igyekszik felderíteni a komoly kockázatot jelentő hasonló ügyleteket.

Hatékony ellenőrzés

A NAV revizorok nem dönthetnek azonban minden gyanús áfa visszaigénylés esetén a visszautalás megtagadása mellett. Fel kell ismerniük, hogy milyen esetekben állnak az ügylet mögött becsületesen dolgozó cégek, akiknek a fennmaradását is veszélyeztetheti az elmaradó áfa kiutalás.

Alaposan körbe kell járni az ügyletet a helyes döntés meghozatala előtt, és alaposan alátámasztani azokat az esetleges formai, vagy tartalmi kifogásokat, amelyek indokolják a kiutalás visszatartását vagy a megelőző, hosszabb ideig elhúzódó ellenőrzést.

Stabil, tőkeerős társaság áfa visszaigénylése

Előfordulhat, hogy nem tár fel rosszhiszeműséget az áfa kiutalása előtti vizsgálat, ám mégis valamely jogértelmezési anomália miatt hibásnak találják az ellenőrzés alá vont számlát. Ha a vállalkozás stabil és régóta működő, tőkeerős gazdasági szereplő, akkor nem fog arra számítani az adóhatóság, hogy miután kiutalta az áfát, elérhetetlenné válik a vállalkozás. Ilyenkor teljesítik az áfa kiutalásra szóló kérelmet és ezzel egyidőben jelzést adnak a hatóság azon szakterületének, amely illetékes az adózás ellenőrzésére való kiválasztásban. Így nem kerülhet veszélybe egy jogszerűen működő cég likviditása a visszatartás miatt. A későbbiekben azonban elindulhat egy utólagos vizsgálat, ahol kiderülhet, hogy mégsem volt jogszerű az áfa visszaigénylése, azonban így már nem tette ki a NAV a cég működését indokolatlan kockázatnak.

A részutalás célja,

hogy lehetővé tegye az adóhatóság számára, hogy ne vállaljon indokolatlan kockázatot a kiutalással akkor, amikor a kiutalás előtti ellenőrzés már azt mutatja, hogy nem jogosult teljes egészében a visszakért áfa összegre az adózó. Természetesen ilyenkor az adózó likviditási kockázatát is mérsékelheti a NAV.

Az Art nem tartalmaz előírást a részutalásra, de a gyakorlat szerint, ha a NAV azt látja, hogy vitatható a visszakért áfa összeg 30%-a, vagy annál nagyobb része, akkor már nem alkalmazzák a részutalást.

Általában akkor nem érdemes élni a részutalással, ahol nem a fent említett stabil, régóta működő cég a visszaigénylő, mert ilyenkor könnyebben tűnik el a cég is a kiutalás után. Jogosulatlan visszaigénylés esetén 50%, vagy akár 200 % is lehet az adóbírság, amelyet a már kiutalt összeggel együtt valószínűleg sosem tud a NAV érvényesíteni.

Stabilan működő adózók esetében célszerű élnie a NAV-nak a részutalás intézményével, mert itt nem fenyeget az a veszély, hogy később nem találják meg az adózót, ha kiderül, hogy jogtalan volt az áfa visszaigénylése.