Hibás az a szabályozás, amely azt határozza meg, hogy ki számít a katát használók közül főállásúnak. Hamarosan változhat a törvény. Nemrég nyújtották be azt a törvényjavaslatot, ami a kisadózók tételes adóját (kata) használók életében hozhat forradalmi változásokat.

Kata, nem kata

Egy év kavarodás után változik az erre vonatkozó rendelkezés, ami arról szól, hogy ki számít főállásúnak a katát használók közül. Nem főállásúak ezentúl azok a katások, akik más vállalkozásban főállású egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként biztosítottak, és csak havi 25 ezer forint katát fizetnek.

Ki a főállású katás?

Magyarországon most az számít főállásúnak, aki hat bizonyos feltétel valamelyikének nem felel meg: egyszerre heti 36 órában biztosított és kiegészítő tevékenységet folytató, külföldön biztosított és más tagállamban biztosított, illetve rokkantsági ellátásban részesülő. A törvény hibásan fogalmaz, ugyanis valamelyiknek biztosan nem felel meg a kisadózó. A hatályos szöveg alapján egyetlen katás vállalkozás sem jelölhette volna meg jogszerűen a nem főállású státuszt. A törvény helyesen úgy szól, hogy főállásúnak az a katás számít, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg ezen feltételek egyikének sem. Erre az általunk és sok adószakértő által osztott véleményre eddig a Nemzetgazdasági Minisztérium egész egyszerűen nem figyelt oda. A 2014-es adótörvény-módosítási tervezet alapján értesüléseink szerint mégis változna a főállású kisadózó katás definíciója, ugyanis elfogadják a javaslatot..

Ki lesz a főállású katás?

2014-től főállású katás (kisadózó) az, aki tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló kisadózó jogállást is.