Az árkedvezmény, kuponos megoldás az online kereskedelemben jelenleg rendkívül elterjedt vevőcsalogató. Néhány speciális kérdéssel azonban tisztában kell lennie annak, aki szabályosan szeretné a könyvelésébe beállítani a kapcsolódó gazdasági eseményeket.

A kuponos modell

Már több, mint száz cég (a továbbiakban „kupon-értékesítő”) foglalkozik ma hazánkban a kuponos értékesítéssel. Általában saját weboldalukon kínálnak termék v. szolgáltatás árkedvezményére jogosító kuponokat, és akkor jönnek létre az egyes partnerekkel kötött megállapodásaik, ha az előre megadott számú kupon elkel.

A vevők fizethetnek bankkártyával vagy átutalással is, és ezt követően letölthetik az árkedvezményre jogosító kupont, amit a kupon-értékesítő partnerénél (továbbiakban „partner”) tudnak beváltani. A partner jutalékot fizet az eladott kuponokért a kupon-értékesítőnek, megfizetve ezzl a közvetített vevőket.

Számviteli bizonylat az utalványért

A kupon-értékesítő által eladott kuponok utalványnak minősülnek, ami pénzhelyettesítő eszköz. Ennek eladásakor nem történik sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás, pénzt cserélnek pénzhelyettesítő eszközre. A kupon-értékesítő tehát nem kell, hogy számlát adjon, de számviteli bizonylat kiállítása szükséges.

A kupon-értékesítőnél az utalványokért kapott összegek rövid lejáratú kötelezettségek lesznek. Az utalvány beváltásakor a rövid lejáratú kötelezettsége csökken, ehhez szintén számviteli bizonylat kiállítása szükséges.

Ha maradnak be nem váltott kuponok az árkedvezményes időszak végére, akkor azok értékét a rövid lejáratú kötelezettségekből a rendkívüli bevételek közé vezeti át a könyvelés a kupon-értékesítő cégnél.

A jutalék

A jutalékról a kupon-értékesítő cég számlát állít ki a partnernek. Általában már a jutalékkal csökkentett összegben téríti meg a kuponok névértékét a partner felé, ezért a jutalék számlán rendelkezni kell a kompenzálásról is.

A jutalék összege a kupon-értékesítő cégnél értékesítés nettó árbevétele lesz, míg a partnernél igénybe vett szolgáltatás.

A beváltás

Nagyon sok esetben véreznek el adóellenőrzéskor a kupont beváltó eladók vagy szolgáltatásnyújtók azon, hogy nem adnak nyugtát a kuponnal hozzájuk forduló vevőnek, ügyfélnek. Mivel a vevők a kuponnal egyenlítik ki a termék árát vagy a szolgáltatás díját, ezért a partnernek nyugtát kell arról kiállítani.

Egy korábbi cikkünkben írtunk a boltban adott árkedvezményekről, kuponokról:

Karácsonykor és az ünnepek utáni akciók alkalmával is gyakori, hogy valamilyen kedvezményt lehet igénybe venni, kupont lehet beváltani egy-egy vásárláskor.

Árkedvezmények könyvelése

A kereskedelem kisebb és nagyobb szereplői számára különösen érdekes lehet, hogy vajon melyik vásárlásösztönző megoldás milyen könyvelési tételt jelent, és milyen adóvonzata van.

Tegyük fel, hogy a vevő egy 10% kedvezményre jogosító kuponnal érkezik az üzletbe. Ilyenkor a számlán a teljes árat fel kell tüntetni, és alatta a kedvezményt abszolút értékben. Az ÁFÁ-t csak a kedvezményes ár után kell megfizetni a vevőnek, és ezt kell a kereskedőnek is bevallani, megfizetni. A 10% kedvezmény üzletpolitikai megfontolásból adott engedmény. A társasági adó alapjának meghatározásakor a ténylegesen könyvelt árbevételt kell kimutatni, azaz a kedvezménnyel csökkentett, ténylegesen kifizetett vételárat.

Előfordul, hogy a vásárló egy kisebb ajándékkal távozik az üzletből a vásárlás végén. Ilyenkor szintén üzletpolitikai célból kapja a vevő a kis ajándékot, például karácsonykor gyakori az ingyenes csomagolás. A magánszemélyként betérő vásárlónak adott ajándék csomagolás egyes meghatározott juttatásnak számít, mert a jogszabály szerint „adómentes üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú juttatásról” van szó. Meg kell fizetni a bekerülési értéke után (csomagolóanyag beszerzési értéke) az érték 1,19-szeresének 16%-át SZJA (személyi jellegű egyéb kifizetésnek könyvelendő) címén és 27%-át EHO (bérjáruléknak könyvelendő) címén. Ezeket a járulékokat a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Tipp kereskedőknek: megoldható valamivel kisebb adóteherrel is a dolog. A vásárolt termék számláján fel kell tüntetni a vásárolt termék összegét, a következő sorban az ajándék csomagolás bekerülési értékével megegyező értékben engedményt kell levonni, majd a harmadik sorban, mintha megvásárolná a csomagolást a vásárló, fel kell tüntetni az ajándék csomagolás értékét. így a vevő által fizetett összeg tükrözi a valóságot, az ajándék figyelmesség árát kedvezményként kapja a számla szerint a kifizetett termék árából.

Egyre gyakrabban találkozunk pontbeváltós akciókkal is. Ha mindenki számára egyformán elérhető a részvétel egy ilyen pontgyűjtésben, a bolt üzletpolitikai célból szervezi, és engedményre lehet beváltani az összegyűjtött pontokat, akkor szintén a kedvezménnyel csökkentett árat kell árbevételként könyvelni, amikor beváltásra kerül sor. Nem kell a könyvelésben vezetni a pontok gyűjtését és azok beváltását sem. Fontos, hogy a kedvezmény legyen arányos a beváltott pontok számával és fontos, hogy nem lehet több az árengedmény, mint a pontbeváltáskor megvett termék eladási ára.

Jó vásárlást és hasznos akciózást kívánok!

Ha kérdésük van hasonló témában, vagy érdekes tapasztalatuk a különböző vásárlásösztönző akciókról, osszák meg többi olvasómmal is.

>>> Lájkolja az EU-TAX Könyvelő Iroda Facebook oldalát, és nem marad le semmiről!