Az ajánlati kötöttség az a helyzet, amikor az ajánlatot tevő fél kötve marad a jognyilatkozatához. Az ajánlati kötöttség függő helyzet, az ajánlatot tevő várakozó pozícióba kerül. Meddig áll fenn az ajánlati kötöttség, ki lehet-e zárni, és visszavonható-e egy ajánlat?

A szerződési ajánlat

A szerződések létrejöttének alapját az ajánlatok jelentik. Egy szerződés létrejöttéhez a felek lényeges kérdésekben történő megállapodása, az ajánlattétel és az ajánlat elfogadása szükséges.

Az első és legfontosabb lépés egy szerződés létrejötte előtt az ajánlat megtétele. Az ajánlat nem ugyanaz, mint a szerződéskötési szándéknyilatkozat.

A felek szerződéskötést megelőző nyilatkozatai szándéknyilatkozatoknak tekintendők. Ezek a nyilatkozatok még nem hoznak létre ajánlathoz hasonló kötöttséget. Ha olyan jognyilatkozatot tesz valamelyik fél, amely az ajánlat törvényben rögzített feltételeinek eleget tesz, az már ajánlati kötöttséget jelent. Ilyen esetben a nyilatkozatot tevő fél kötve lesz a jognyilatkozatához.

Mi a szerződési ajánlat?

A szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tevő felet köti a jognyilatkozata. Mi lehet lényeges elem? például

  • a megvásárolni kívánt dolog pontos megjelölése,
  • vételár meghatározása,
  • fizetés ütemezése.

Lényeges tartalmi elemek általánosságban nem adhatók meg, a konkrét szerződésnél kell vizsgálni azokat.

Az ajánlattétel nincs írásbeliséghez kötve, csak ha maga a szerződés is írásbeliséget ír elő. Az ilyen szerződéseknél elfogadó nyilatkozatot is csak írásban lehet tenni.

Mikor tekintendő elfogadottnak az ajánlat?

Ha az ajánlat minden lényeges kérdését érintően elfogadja a másik fél az ajánlatot, akkor a szerződés létrejön. Ha a lényeges kérdésekben megegyezés van, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a nem lényeges kérdésekben ellentétes jognyilatkozatot tettek.

Mi az ajánlati kötöttség?

Amikor az ajánlattevő a feltételeknek megfelelő ajánlatot tesz, és az ajánlathoz egy ideig kötve marad, ajánlati kötöttségnek nevezzük. Az ajánlati kötöttség függő helyzet. Az ajánlat megtételét követően az ajánlattevő köteles tartani az ajánlatát egy bizonyos ideig. Nem léphet vissza egyoldalúan, és ha kap egy elfogadó nyilatkozatot, arra nem válaszolhatja azt, hogy meggondolta magát, és eláll az ajánlattól.

Meddig áll fenn az ajánlati kötöttség?

Lényeges, hogy meddig áll fenn az ajánlati kötöttség, ugyanis ezen időszak alatt az ajánlat címzettje megteheti az elfogadó nyilatkozatát, amellyel létrejön a szerződés. Az ajánlatot tevő meghatározhatja a kötöttségének idejét. Ha meghatározza, akkor annak lejáratával szűnik meg a kötöttség. Kezdetét oda tehetjük, amikor a másik fél tudomás szerez az ajánlatról.

Ha nem határozza meg az ajánlattevő a kötöttség idejét, akkor a következők szerint szűnik meg az ajánlat:

  • ha a másik fél visszautasítja az ajánlatot,
  • ha a felek jelen vannak és másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja,
  • ha a felek nincsenek jelen és a távollévő feleknél eltelik az az idő, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését várhatta, rendes körülmények között.

Kizárható-e az ajánlati kötöttség?

A feleknek lehetőségük van kizárni az ajánlati kötöttséget, de egy kötelező erő nélküli jognyilatkozat nem számít árajánlatnak, mert ha azt el is fogadják, az nem vezet a szerződés létrejöttéhez. Amikor az ajánlatot tevő fél kizárja a szerződés ajánlati kötöttségét, akkor jogi kötelezettséggel nem bíró nyilatkozatot tesz. Ez a jognyilatkozat nem minősül ajánlatnak, csak egyoldalú ajánlattételre szóló felhívásnak.

Az ajánlat visszavonható

Az ajánlati kötöttség akkor is megszűnik, ha az ajánlattevő visszavonja azt, még a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldése előtt. Az írásos ajánlatot csak írásban lehet visszavonni. Hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy ha határidő kerül megállapításra az ajánlat elfogadására.