Behajthatatlan követelés sok esetben nehezíti a vállalkozások életét. Előfordulhat, hogy egy lejárt követelés már nem érvényesíthető, mert nem fizet a másik fél, és nem is érhető el. Az is gyakori eset, amikor egy partnert törölnek a cégnyilvántartásból, például csődeljárás vagy kényszertörlési eljárás végén. A vállalkozóknak azonban mindig külön mérlegelniük kell, hogy az adott követelést behajthatatlan követelésnek tekinthetik-e.

Lejárt követelések

A lejárt követeléseket az év végén értékelni kell, ilyenkor kell dönteni arról, hogy az adott követelésre kell-e értékvesztést elszámolni, vagy a követelést behajthatatlan követelésként ki kell-e vezetni a könyvekből, esetleg a vállalkozó el akarja-e azt engedni.

Mikor behajthatatlan a követelés?

A számviteli törvény alapján az a követelés behajthatatlan, amelynél

  • az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy csak részben fedezi a követelést a talált fedezet
  • a tartozást a hitelező egyezségi megállapodás keretében elengedi
  • a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat alapján nincs fedezet
  • a felszámolás v. adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet
  • az adós nem található meg, felkutatása nem jár eredménnyel
  • nem lehetséges a bíróság előtti érvényestés
  • a hatályos jogszabályok alapján elévülés van.

Behajthatatlan követelés nem kerülhet a mérlegbe

Mérlegben nem lehet kimutatni behajthatatlan követelést. A behajthatatlanságot igazolva, legkésőbb a mérlegkészítéskor, az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. Amennyiben a behajthatatlanság ténye nem megbízható módon dokumentált, akkor a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közti különbözetet el kell számolni értékvesztésként.

Ha az adós felszámolás alatt áll

Az adós felszámolás vagy csőd alatti helyzete önmagában nem elegendő a követelés leírásához. A behajthatatlanság tényét a csődeljárás, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás keretében hozott bírósági végzés alapozhatja meg. Ekkor a követelés a számvitelben és a társasági adóban behajthatatlannak minősül, nem pedig elengedettnek. Ez azt jelenti, hogy adóalap-növelés nem szükséges. Kivétel, ha a követelés összegének elszámolására az egyezség bírósági jóváhagyása előtt kerül sor.

Fellelhetőség hiánya

A behajthatatlanná minősítés egyik esetének feltétele, hogy a hitelező megfelelően alá tudja azt támasztani, hogy a tőle elvárható gondossággal próbálta elérni az adóst, de eredménytelenül.

Nem elegendő az, hogy a hitelező kiküldi a folyószámla-egyeztetőt, vagy a fizetési felszólítót és azok visszaérkeznek ismeretlen címzett megjelöléssel.

A hitelezőnek a járási hivatalhoz kell fordulnia egyedi adatszolgáltatási kérelemmel, ezután tudja  bizonyítani, hogy a felkutatás sikertelen volt. Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett cég címére küldte a küldeményt, akkor a cégbíróságnál be kell jelenteni, hogy az adós nem elérhető a megadott címen.

Ilyenkor a cégbíróság megszüntetési eljárást indít, és amennyiben a cég bejegyzett tagjai nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, felhívást tesz közzé a Cégközlönyben, miszerint akinek a cég székhelyére, működésére, a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról van tudomása, az jelentse a cégbíróságnak.

Az adós felkutatására, a végrehajtás érvényesítésére tett intézkedések előtt azok lehetséges költségvonzatát is mérlegelni kell. A számviteli trv. lehetővé teszi, hogy az aránytalanul magas költségszint esetén ezek nélkül is elszámolhassa behajthatatlan követelés címén a tartozást a hitelező. Az aránytalanság ténye csakis a konkrét követelés és az összes körülmény ismerete mellett határozható meg.