Az új Ptk. életbe lépésével került be a jogi szabályozásba a bizalmi vagyonkezelés intézménye. Ha sorolnunk kellene valahová, akkor a megbízási szerződésekhez tennénk. Az EU-ban nem létezik közösen elfogadott modellje a jogintézménynek, de az elmondható, hogy mindenhol arról szól, hogy az egyik jogalany átengedi a vagyonát jelentő dolgok, jogok feletti tulajdonjogát egy másik jogalanynak, akinek feladata, hogy a rábízott vagyont hasznosítsa egy harmadik személy, a kedvezményezett számára.

Vagyonrendelő és vagyonkezelő

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyont átengedő fél a vagyonrendelő, a másik fél a vagyonkezelő. A vagyonkezelő vagyonrendelői díjat kap munkájáért. Azokban az országokban, ahol hagyománya van már az ehhez hasonló jogintézménynek, általában egy vagyonosabb kör tagjai élnek vele, például alapítványok, nyugdíjalapok vagyonának hasznosítását engedik át. De ha valaki nem rendelkezik pénzügyi ismeretekkel vagy más okok miatt van akadályozva, hogy kezelje saját vagyonát, szintén hasznos lehet a bizalmi vagyonkezelés.

Bizalmi vagyonkezelés a gazdasági társaságoknál

A tulajdonosi és a döntési szerepek szétválasztásáról van szó ebben az esetben, amelyet legtöbbször egy, a tagoktól elkülönült jogalanyiságú gazdasági társaság révén lehet megvalósítani. A vagyonkezelőé lesznek a tulajdonosi döntések meghozatalát lehetővé tévő jogok, és ezekkel a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett javára él.

Az új Ptk.-ban a vezető tisztségviselők anyagi felelőssége jelentősebb a társaság tartozásaiért, ezért a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye hamarosan egyre népszerűbb lehet, hiszen a vagyonkezelőnek a felelősségére „csak” a szerződésszegésért való kártérítési felelősség szabályai vonatkoznak.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységükről szól a 2014. évi XV. trv., (Biva-trv.) amely hasonlóan az új Ptk.-hoz, március 15-én lépett életbe: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400015.TV

Adótanácsadó munkánk alapján mondhatjuk, hogy az említett trv. szerint a bizalmi vagyonkezelés nem jár terhesebb adókötelezettséggel, mint az az eset, amikor a kedvezményezett részére közvetlenül juttat vagyont a vagyonrendelő.

Vagyonkezelő felelőssége

Ha nincs vagyonrendelői díj kikötve, akkor az ingyenes szerződések megszegésére vonatkozó kártérítési felelősség szabályai élnek. Amennyiben több vagyonkezelő is szerepel a bizalmi vagyonkezelésről szóló szerződésben, egyetemleges a felelősségük.

A vagyonkezelő felel a kezelt vagyonnal, másodlagosan pedig a saját vagyonával is korlátlanul felelhet, ha a kezelt vagyon nem elegendő, és a másik félnek nem lehetett tudomása arról, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.

Vagyonelkülönítési kötelezettség

A vagyonkezelőnek vezetnie kell egy nyilvántartást, amelyben el tudja különíteni a kezelésre átvett vagyontárgyakat a saját vagyonától, mert például erre a kezelt vagyonra nem tarthat igényt a házastárs, élettárs vagy egy személyes hitelező, illetve –a mennyiben van-  más kezelésre átvett vagyon hitelezői sem. Az így kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának sem.