2013-tól új közteherrel számolhatunk, a biztosítási adóval. A terhet alaphelyzetben a biztosítóknak kell állniuk, de valószínű, hogy lesznek, akik átterhelik a fogyasztókra a plusz terhet. Nézzük, milyen mértékben terhelhetik az ön büdzséjét.

Biztosítási adó: casco-, lakás-, utasbiztosítások összegét növelheti januártól

Európában már több országban sikeresen alkalmazzák az egységes biztosítási adót, a betegség és életbiztosítások kivételével a gyakori biztosítási módozatokra, különböző százalékokkal. Januártól nálunk is számolni kell velük, a biztosítási adót casco biztosításra, vagyon-, baleset és utasbiztosításra kell majd fizetni. Mértéke 10% lesz, kivéve a cascót, ahol a díj 15%-a. Tervben volt még a baleseti adót kiváltandó 30%-os kulcs is, a kötelező felelősségbiztosítások összege után, de végül ebben az esetben maradt az eddigi baleseti adó.

Mivel a biztosítók élénk versenyben vannak az ügyfelekért, számíthatunk akár arra is, hogy nem kerül sor a plusz kötelezettség áthárítására. A baleseti adó bevezetésekor hasonlót tapasztalhattunk, a kötelező felelősségbiztosítások árában ugyan megtalálhatjuk a baleseti adót, de nem emelkedtek jelentős mértékben a díjak, sőt, még mindig könnyen találhattunk évváltáskor a jelenleginél olcsóbb szolgáltatást is. A casco biztosításoknál csakis az évforduló után lehet érvényesíteni majd az adó miatti esetleges áremelést. Ez igaz a lakásbiztosításokra is. Ha tehát van egy augusztusi fordulónapos cascónk, akkor annak ellenére, hogy a biztosítónk már januártól fizeti a plusz terhet, a mi díjunkban csak 2013 augusztusától tudja érvényesíteni, hacsak üzletpolitikai döntése alapján mégsem hárítja át.

Az utasbiztosítások esetében az adó összege nem lesz szignifikáns, viszonylag kis összegekről van szó, amelyeknek 10%-a nem igazán érezhető a pénztárcákon.
A biztosítók többször hangot adtak annak az aggodalmuknak, hogy az adót hamarabb kell megfizetniük, mint ahogyan sok esetben az ügyfél rendezi feléjük a díjat. Egy casco vagy egy lakásbiztosításnál több esetben fordul elő, hogy az ügyfél egyszerűen a díj további meg nem fizetésével kíván elállni a szerződéstől, és így a biztosító adót fizet olyan díj után is, amelyet sosem fog megkapni ügyfelétől.

A teher alól mentesül a mezőgazdasági biztosítás, amelyek jelentős részét egyébként díjtámogatással köthették a gazdálkodók 2012-ben. A támogatás két pillére közül az első, hogy akár kétharmados díjtámogatásban is részesülhettek a szerződők, a második, hogy feleakkora juttatást kaphatnak a kárenyhítő alapból a biztosítással nem rendelkezők.

Figyeljenek 2013-ban is biztosításuk fordulónapjára, és számoljanak a fordulónap előtti 30 napos felmondási határidővel is, ha kedvezőbb díjú szolgáltatásra akadnak.
Ön milyen mértékű díjemelés után mondana le a cascójáról?
Vajon veszélyezteti az új adónem,a biztosítási adó a biztosítások elterjedtségét?