A cafeteria elemek, azaz a béren kívüli juttatások nem kötelező, csak adható juttatások. Mindig a vállalkozás dönti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja azokat a dolgozóinak, és hogy mely elemek közül engedi a választást. A cikkben most nem az általános előnyökkel foglalkozunk, hanem inkább körbejárjuk, kik jogosultak a juttatásokra, milyen szabályok vonatkoznak a táppénzre, vagy a részmunkaidős foglalkoztatásra a cafeteria szempontjából.

A jogosultak köre

A választható juttatási rendszerként működő cafeteria rendszert azok vehetik igénybe, akik bérjuttatást kapnak a munkáltatótól. Tehát jogosultak lehetnek:

  • a vállalkozás munkavállalói
  • a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai

Az SZJA- törvény lehetővé teszi, hogy a dolgozók közvetlen hozzátartozói számára is elérhető legyen a cafeteria rendszer.

Mikor nem kap a munkavállaló cafeteriát?

Az újonnan felvett dolgozók munkaszerződésében sok esetben próbaidőt kötnek ki, és ezen időszak alatt többnyire nem kaphatnak ilyen juttatást a foglalkoztatójuktól.

Ez azért is logikus lépés, mert amennyiben hirtelen kilépne a munkavállaló – hisz a próbaidő alatt ezt bármikor megteheti – nem kell elszámolni a jogtalanul felvett cafeteriával, illetve nem kell arányosítani a kifizetéseket és nem kel rögzíteni a felvett juttatásokat.

Ha nem év elején lép be egy új munkavállaló, akkor időarányosan veheti igénybe az éves béren kívüli juttatási keretet. Határozott idejű munkaszerződés esetén is többnyire csak időarányosan számolt összeget használhat fel a munkavállaló.

Ha megszűnik a munkaviszony

Függetlenül attól, hogy milyen okból lesz vége a munkaviszonynak, a cafeteria csak a munkában töltött utolsó napra járhat a dolgozónak. Ha év közben szűnik meg a munkaviszony, akkor egy összegben kell a túllépést visszafizetni. Ha a dolgozó halála miatt lesz vége a munkaviszonynak, akkor nem kell visszafizetni semmit.

Ha visszafizetésre kerül sor, akkor egy nyilatkozatot tesz a munkavállaló, amelyben meghatalmazza a munkáltatót, hogy az utolsó munkabéréből levonja a jogtalanul igénybe vett cafeteria összegét.

Szüneteltethető a cafeteria?

Ha tartósan beteg a dolgozó, vagy tartósan távol van, akkor nem jogosult a cafeteriára. A tartós betegség a három hónapot meghaladó időtartam, ilyenkor a 91. naptól már nem jogosult a béren kívüli juttatásokra a munkavállaló.

Részmunkaidő – részcafeteria?

Nem kell feltétlenül kisebb juttatási csomagot nyújtani a részmunkaidős dolgozóknak, ugyanis  a jogszabályok szerint van arra lehetőség, hogy teljes összegű juttatást kapjon az is, aki kevesebb, mint 8 órát dolgozik. A bérszámfejtés gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a munkaidő hosszával arányosan csökkentik ilyenkor a vállalkozások az éves cafeteria keretet. Ennek oka, hogy megelőzzék a bérfeszültség miatti munkahelyi légkörromlást.

 

Kinek jár a cafeteria? – egy másik cikkünk a honlapunkon! >>