Hazánkban még mindig népszerű juttatás a céges autó, mert egy korlátlan használattal bíró gépjármű akár 50-80 ezer forintnyi nettó jövedelmet is jelenthet a dolgozónak. A tipikus érintett kör: középvezetők, felső vezetők, területi képviselők, értékesítők. A cikkben néhány olyan eset könyvelési hátterét szeretnénk megmutatni, amelyekkel ritkábban ugyan, de szinte minden vállalkozásnál találkozhatunk.

Biztosító által fizetett összeg, károkozás esetén

A céges autó káresemény utáni javításához kapcsolódó biztosítói kifizetés egyéb bevételnek számít. Egy adott évhez a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összegeket lehet lekönyvelni, akkor, ha a káresemény is az adott évben (vagy korábban) történt.  Akár CASCO-ból, akár a másik, vétkes fél kötelező felelősségbiztosításából adódik a kártérítés, ugyanezt az elszámolást kell alkalmazni.

A káreseményhez kapcsolódó kifizetések egyéb ráfordítások lesznek, a le nem vonható áfa-tartalmukkal együtt, ilyen például a szervizszolgáltatás. A mérlegfordulónap előtti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált káreseményekhez kötődő tételeket lehet az adott üzleti évhez könyvelni. Mindig egyéb ráfordításként kell elszámolni, igénybe vett szolgáltatásként, a költségek közé nem könyvelhetőek ezek a kifizetéseket.

Dolgozó által kért plusz felszereltség

A céges autó beszerzésekor általában konkrét felszereltségi kategóriát társítanak a cégek egy-egy beosztás, pozíció mellé, egy meghatározott keretösszeggel, amelyet az autóra szánnak. A dolgozó azonban igényelhet ennél többet is, ilyenkor lehetőséget adhat a cég arra, hogy a keretösszeg feletti rész megtérítésével plusz kiegészítőket, vagy jobb modellt rendeljenek a számára.

A térítés fizethető átutalással, készpénzzel, de a dolgozó béréből is levonásra kerülhet, akár részletekben is. Nem kötelező visszafizetni ezt a térítést, ha távozik a dolgozó a cégtől.

A dolgozó által megfizettetett összeggel közvetített szolgáltatás jön létre, a céges autóhoz így (azaz dolgozói térítéssel) vásárolt kiegészítőket nem lehet a beszerzési árral együtt aktiválni.

Mivel a közvetített szolgáltatás számlázását megelőzően az alaptermékhez kapcsolódó áfa nem vonható le, ezért a továbbszámlázásnál nem lesz áfafizetési kötelezettsége a cégnek, mert áfamentes lesz az értékesítés. Ilyenkor a bruttó értéket kell elszámolni bevételként.

Céges autó bérbeadása a dolgozónak

Költségtakarékossági okból több vállalkozás is megszüntette a korábban biztosított céges autó juttatást, de van, ahol az autókat megtartották és –amennyiben a dolgozó igényli – bérbe veheti azt.

Ha ilyenkor a könyvelés csak értékcsökkenést számol el költségként a céges autó után, akkor cégautóadó megfizetésére nem kötelezett.

Érdemes még tisztában lenni azzal, hogy amennyiben üzembentartónak bejegyzik a dolgozót, akkor azért illetéket kell fizetni, a tulajdonjog megszerzése után fizetendő illeték ¼-ét.

A bérleti díjat mindenképp a piaci ár körül kell meghatározni.