Az év könyvviteli zárása során a céltartalék képzése, felhasználása fontos lépés.
A céltartalékképzés az óvatosság elvén alapul. Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ezért az előre látható kockázatot és veszteséget el kell számolni. A céltartalék képzését egyéb ráfordításként kell könyvelni. Feloldása egyéb bevételként történik, akkor, amikor a várt esemény bekövetkezik, vagy ha megszűnik a jogcím, ami miatt a céltartalékot elszámolták.
Mikor kötelező a céltartalék képzése?
A számviteli törvény előír néhány esetkört, jogcímet, amikor kötelező képezni céltartalékot, de a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos keretek között saját belátásuk szerint döntsenek a kérdésben.
A céltartalékképzés alkalmazott módszerét a vállalkozásnak rögzítenie kell a számviteli politikában.
Garanciális kötelezettségek
Kötelező céltartalék képzése azokra a garanciális kötelezettségekre, amelyek jogszabályban meghatározottak.
Elfogadható, ha a cég az előző évek javítási költségei alapján végez egy becslést. A jogcím nem összetévesztendő a garanciális visszatartás intézményével. A garanciális visszatartás csak pénzügyi visszatartás, nem alapozza meg céltartalék képzését.
Végkielégítések és korengedményes nyugdíj
Céltartalékot kell képezni a végkielégítések és a korengedményes nyugdíj miatti fizetési kötelezettségekre. Erre akkor kerül sor, ha a dolgozók elbocsátásáról, létszámleépítésről megszületett a döntés. A már elbocsátott dolgozók végkielégítésére is megképezhető a céltartalék. Költségként a munkaviszony megszűnésekor számolható el.
Munkabérre nem vonatkozik a céltartalék képzése. A felmondás alatt álló dolgozó részére kifizetett munkabér folyamatos működési költségnek minősül, arra nem képezhető céltartalék.
Céltartalékot képezni kell függő kötelezettségekre is.
A függő kötelezettség olyan, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. Pénzeszközre vonatkozik például: kezességvállalási, garanciavállalási, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Egyéb eszközre vonatkozik például a biztosítékként, óvadékként felajánlott vagyontárgyak.
Peres eljárásoknál a céltartalék összegét korrigálni szükséges, amennyiben értékváltozás történik a bírósági döntés meghozataláig.
Céltartalék képzése biztos jövőbeni kötelezettségekre
A biztos jövőbeni kötelezettségekre is céltartalékot kell képezni. Ide azok a visszavonhatatlan kötelezettségek tartoznak, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, és így mérlegtételként nem szerepeltethetők. Ide tartoznak például a határidős adásvételi ügyletek határidős része miatti kötelezettségek, de nem sorolhatók ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.
Környezetvédelmi költségek
Céltartalékot kell képezni a környezetvédelmi költségekre is. Ide sorolhatóak a harmadik személynek környezetvédelmi károkozás miatt fizetendő kártérítések, azonban nem kötelező a céltartalék képzés azokra a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre, amelyek a vállalkozás által e területen elvégzendő munkák ráfordításai.
