Az a belföldi személy, aki nem biztosított és nem jogosult a törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével szerezhet jogosultságot az egészségbiztosító egészségügyi szolgáltatásaira.

Ki kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?

A bevezetőben már említett magánszemélyen kívül a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak, valamint a szociális szövetkezetnek kell fizetnie. A társas vállalkozó után a vállalkozás fizeti meg, a szociális szövetkezetnek pedig tagi munkavégzés esetén kell fizetnie.

Adótanácsadó infonk: fizetés nélküli szabadság idején is kötelező az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, és ez akár egy 3 napos fizetés nélküli szabadságra is érvényes. Azonban sok esetben ezt nem tartják be, egyrészt a bejelentési nehézségek miatt (15T1011 nyomtatvány), másrészt az információ hiánya miatt.

Szociális rászorultság

A járási hivatalok megállapíthatnak az egészségügyi szolgáltatásokra szociális rászorultságot is, ez esetben nem kell a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ilyen esetek:

  • ha a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 120%-át
  • ha egyedül él, akkor a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át, és a családjának nincs vagyona.

Egyéni és társas vállalkozók

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni v. társas vállalkozó nem biztosított, így ellátásai szűkebb körűek. Jogosult baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra és egészségügyi szolgáltatásra. Részükre a baleseti ellátás is csak üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség esetén jár. A baleseti ellátásba tartozik:

  • baleseti egészségügyi szolgáltatás,
  • baleseti táppénz
  • baleseti járadék.

A vállalkozó akkor számít kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha saját jogú nyugdíjas vagy ha özvegyi nyugdíjas és már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Bizonyos időszakokban nem kell megfizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot, például ha szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét vagy gyesben részesül, keresőképtelen, illetve ha foglalkoztatott és munkaviszonya eléri a 36 órát heti szinten.

Passzív jog

Az egészségügyi szolgáltatásokra való jog a biztosítási jogviszony megszűnését követően bizonyos ideig még fennáll, ezt passzív jogon való jogosultságnak hívjuk. Ha tovább tartott 45 napnál a biztosítási jogviszony, akkor az elmúltát követő 46. naptól kell csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ha nem tartott 45 napig a biztosítási jogviszony, akkor megszűnése után annyi nap elteltével kell a járulékot fizetni, ahány napig a biztosítási jogviszony tartott.