Nemcsak a régi katából kiszoruló, hanem az újként induló egyéni vállalkozók körében is felmerülhet a kérdés: itthon vagy esetleg külföldön alapítson céget, illetve milyen adózási móddal, milyen formában működjön.

Fontos megvizsgálni az adózási szempontokat és átnézni a kockázatokat, mielőtt külföldi vállalkozást indít a magánszemély. A leginkább kritikus pont az adóügyi illetőség.

Egyéni vállalkozók adóügyi illetősége

Az adóügyi illetőség megmutatja, hogy az egyéni vállalkozók melyik állam adórendszerével állnak a leginkább szoros kapcsolatban. Amelyik országban belföldi illetőségűnek számít valaki, ott lesz korlátlan az adókötelezettsége. Az adókötelezettsége belföldön, a teljes világjövedelem után fennáll. Amennyiben két ország között kettős adóztatást kizáró egyezmény áll fenn, akkor az mentesíthet vagy kedvezményt adhat egyes adókötelezettségek alól.

Az adóügyi illetőséget az országok saját adójogszabályai alapján kell első körben megállapítani. Ha magyar magánszemélyről van szó, akkor a magyarországi szja-törvények tanulmányozásával kell kezdenünk.

Külföldi lakcím nem elegendő

Nagy valószínűséggel marad a belföldi, vagyis magyar adóügyi illetőség, ha magyar állampolgárról van szó, magyarországi állandó lakóhellyel vagy itthon maradó családdal és befektetésekkel, azaz létérdeki központtal. Természetesen kérhet külföldi lakcímet a magánszemély, de ezzel még nem kerül át automatikusan egy másik országba az adóügyi illetőség. Ez ugyanis sokszor csak papíron él, de az életkörülmények nem támasztják alá az országváltást. Az életkörülmények vizsgálatakor figyelembe veszik például:

  • bankszámla- és bankkártya-használati információkat
  • internethasználatot
  • mobiltelefon cellainformációkat.

A külföldön keletkezett jövedelem, akár munkabér-jövedelemről, akár osztalékról van szó, ilyen esetekben adóköteles lesz Magyarországon is. Ez még akkor is fennállhat, ha egyébként külföldön is meg kell fizetni az adót utánuk.

Egyéni vállalkozók telephelye

A vállalkozásban megszerzett jövedelem adóztatásának országát leginkább az befolyásolja, hogy az üzleti tevékenységet hol fejti ki az egyéni vállalkozó. A telephely szerinti jövedelem adóztatási országa az az állam lesz, ahol a telephely valóban létrejön és üzletileg is működik.

Nemcsak egy adott terület vagy egy iroda lehet telephely, hanem bármilyen fizikailag körülhatárolt helyiség, ami

  • a vállalkozás rendelkezésére áll
  • az egyéni vállalkozás érdekében szokásosan és rendszeresen használatban van
  • munkavégzés vagy üzletvezetés helye.

A helyszín akár lehet az egyéni vállalkozó magánszemély nappalija is.

Így tehát nem érdemes csak névleg áttenni az egyéni vállalkozás székhelyét Dubajba vagy Romániába, ha mindeközben a tevékenységét online, a magyarországi lakásból végzi a vállalkozó, Ekkor ugyanis a bevétel – a telephely meghatározás miatt – magyarországi adókötelezettséget kap.

Információcsere a visszaélések kiküszöbölésére

Világszinten fókuszban van az adóelkerülési technikák feltárása, ellehetetlenítése az adóellenőrzést végző szerveknél. Az egyre több, országok közti megállapodás létrejöttével az információk megosztása is jobb lesz nemzetközi szinten.

A magánszemélynek és a vállalkozási tevékenységnek is ki kell költöznie az adott országba ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a másik állam kedvezményes adórendszerét. Ez komoly szervezést, adminisztrációt igényelhet, igen költséges folyamat lehet, és hatással lehet a magánszemély családi életére is. A fejlett nemzetközi információcsere miatt ugyanis az adóelkerülési célú „kiköltöztetés” előbb-utóbb napvilágra kerül.