A parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag alapján egyéni vállalkozásból egyszemélyes kft. hozható létre egy egyszerű lépéssel.

A trv módosítás olyan speciális jogintézményt hozna létre, amellyel az egyéni vállalkozó vállalkozói jogállása megszűnik, és a tevékenységét egy egyszemélyes kft. formájában folytatja tovább, de a két jogalany között jogelőd –jogutód viszony nem létezik majd.

Speciális jogutódlás az egyéni vállalkozásból az egyszemélyes kft. felé

Az, hogy egy egyéni vállalkozás egyéni céggé, később pedig kft.-vé alakuljon, nem újdonság. Néhány éve a lehetőség már adott erre, főként akkor élnek vele a cégek, ha túlnövi magát az egyéni vállalkozás. Mindig mérlegelni kell, hogy a munkavállalók, eszközök figyelembe vételével megéri –e így a jogutódlás, vagy az új cég létrehozása jobb megoldás.

A jelenleg a parlamenti döntésre váró törvényjavaslat alapján az egyéni vállalkozó úgy szüntetheti meg jogviszonyát, hogy egyszemélyes kft.-t alapít, amelyre az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló trv. egy speciális jogutódlást tesz lehetővé.

A főszabály szerinti kft-től a következőkben tér el az így alapított cég:

nem működhet előtársaságként, további cégiratokat kell beadnia alapításkor, és a speciális felelősség cégjegyzékben rögzítésre kerül.

A speciális jogutódlás csak úgy működhet, ha egyéni vállalkozóból először egyszemélyes kft. lesz, de később bővíthető több taggal a társaság.

Eszközök átadása

A kft. alapítása az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása, így az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyont leltározni kell, és meg kell határozni, hogy milyen eszközöket ad át a társaságnak. Az eszközök átadhatók vagyoni hozzájárulásként vagy egyéb módon. Az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak az egyszemélyes kft.-t illetik meg. Az egyéni vállalkozói szerződésekből eredő jogokat az egyszemélyes kft. élvezheti.

Hogyan felel a korábbi kötelezettségekért az egyszemélyes kft.?

Mivel a kötelezettségeiért a teljes vagyonnal felel az egyéni vállalkozó. Így egy adott követelés elévülési idejéig mind az alapító egyéni vállalkozó, mind a kft. felel, mindkettő korlátlanul és egyetemlegesen.

Annak érdekében, hogy a kft. alapítása után ne terhelje az egyéni vállalkozót máshol is korlátlan helytállási lehetőség, a trv. korlátozná az egyéni vállalkozó tevékenységét 5 évig. Vagyis 5 évig nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja és újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt sem létesíthet.

Meglévő hatósági engedélyek esetén a kft. lehet ezen engedélyek jogosultja a későbbiekben. A kft. bejegyzésében utalni kell az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló trv. speciális rendelkezéseire. A kft. csak a cégbejegyzés napján kezdheti meg a működését, hogy ne legyen átfedés az egyéni vállalkozó és a kft. működése között.