Az eho-mentesség feltételeiről az ehoról szóló 1998. évi LXVI. trv. rendelkezik. A mentesség eseteinél megkülönböztetjük azokat az eseteket, amikor a magánszemély jogállása miatt nem kell ehot fizetni, illetve azokat, amikor a jövedelem típusa indokolja a mentességet.

A magánszemély jogállása miatti eho-mentesség

Eho-fizetési kötelezettség csakis belföldi magánszemélynek juttatott vagy belföldi magánszemély által megszerzett jövedelem kapcsán keletkezhet. Ez alól 2015-től kivételnek hozták a külföldi előadóművészt, aki hazánkban megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől, nemzetközi egyezmény alapján vagy nemzetközi egyezmény hiányában hazánkban adóztatható jövedelme után évi 450 ezer forintig 14%-os ehot fizet.

A belföldi vagy külföldi magánszemély megkülönböztetésére a Tbj. trv-t használhatjuk (1997. évi LXXX. trv.), annak is a 4. paragrafusát.

Más tagállamban biztosított magánszemély eho-mentessége

Az eho-fizetési kötelezettség nem érvényes az uniós/közösségi rendelet hatálya alá tartozó, olyan személy jövedelme után, aki másik tagállamban már biztosított, ha a másik tagállamban fennálló biztosításáról fel tudja mutatni a külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolást. Erre egy példa lehet, ha egy magánszemély Ausztriában dolgozik, de hazai ingatlanát bérbe adja, és mindeközben megszünteti itthoni bejelentett lakcímét is. Az egymillió forint feletti ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme is eho-mentességet élvez, két ok miatt is:

  • a magánszemély nem minősül belföldinek
  • Ausztriában van biztosítása.

Egy másik példa: ha Ausztriában munkaviszonyban áll valaki, és ott biztosított, és emellett hazánkban megbízási jogviszonyban végez munkát akkor az eho-mentesség (és még szocho mentesség is) érvényes a megbízási jogviszonyból származó jövedelmére.

Mentesség a jövedelem alapján

Nemcsak a magánszemély státuszából, hanem a jövedelem alapján is találhatunk mentességeket. Mivel a százalékos eho bevezetésekor az volt a jogalkotók szándéka, hogy minden jövedelem után kerüljön megfizetésre a társadalombiztosítási hozzájárulás valamilyen formában (járulék vagy adó formájában), ezért a jogértelmezés szerint ha egy juttatást terhel szocho vagy járulék, akkor azt már nem fogja eho terhelni, tehát eho-mentességet élvez.

Eho-mentességet élvez az a jövedelem, illetve jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

  • szocho alapot képez
  • járulék alapját jelenti a Tbj. szerint
  • az Szja-trv. szerint adómentes, vagy nem kell figyelembe venni a jövedelemszámítás során.

Mivel a biztosítási kötelezettséggel nem járó megbízási díj után szochot kell fizetni, ezért ez már nem lesz eho-alap. Eho-fizetési kötelezettség a munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül csak a felhasználási szerződés alapján a jogok felhasználásáért fizetett díj és annak esetleges késedelmi kamata után keletkezik.

Őstermelők

Őstermelőknél az éves járulékalappal csökkenteni lehet az eho alapját jelentő jövedelmet, tehát az a jövedelemrész, amelyre az őstermelő járulékot fizet, eho-mentességet élvez. Adótanácsadó tippünk: ha járulékkedvezményt vesz igénybe a magánszemély, akkor nem csökkentheti a 14%-os eho évi 450 ezer forintos alapját a járulékkedvezményként elszámolt egészségbiztosítási járulék összegével.