Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás – rövid nevén az ekho, rendkívül népszerű maradt bevezetése óta, azonban nem biztos, hogy ma is mindenkinek megéri azok közül, aki korábban ezt választották. Az egykulcsos adó és a családi adókedvezmények bevezetésével akár rosszabbul is járhat az ekhót választó dolgozó.

Milyen járulékok terhelik a feleket az ekho esetében?

Az ekho lényege röviden, hogy a munkaadó és a munkáltató által fizetendő járulékok, adók kiváltásra kerülnek egy kisebb, egyösszegű kötelezettséggel, amely a munkaadó részéről 20%, a munkavállaló részéről 15%. Ha a munkavállaló nyugdíjas, akkor csak 11,1 % ekhot kell megfizetnie. Azonban van két komoly hátránya is:

-nem minden munkakörben alkalmazható,

-nem jogosít a társadalombiztosítási ellátások teljes összegére.

Legalább a minimálbér erejéig kötelező az általános szabályok szerint adózni, efölött választhatja meg a dolgozó, hogy él-e az ekho lehetőségével, természetesen, ha a munkaköre lehetővé teszi. Ezzel érik el, hogy a magánszemély rendelkezzen olyan jövedelemmel is, amely után az általános szabályok szerint megfizet minden közteherviselési kötelezettséget. A nyugdíjas ekhosnak természetesen a teljes keresetét lehet az ekho szerint adóznia.

Jellemzően a média-szakemberek, az írók, újságírók, művészek, színházi és filmipari dolgozók, valamint a sportolók, edzők vehetik igénybe ezt a kedvezőbb adózási módot.

Az ekhozval adózott jövedelemnek van felső határa is, sportolók esetében 100 millió forint, edzők esetében 50 millió forint, a többi foglalkozás esetében 25 millió forint.

2014-től kiterjesztették a kedvezményezett kört a szabadidő-szövetségeknél, a fogyatékosok sportszövetségénél, és a diák és főiskolai –egyetemi sportszövetségeknél dolgozókra is, de csak azokra, akik a sporttal közvetve, vagy közvetlenül összefüggő munkát végeznek.

Összehasonlításként: általános körülmények között – nem ekhozva – a munkaadó 27 % szociális hozzájárulási adót fizet, a munkavállalótól pedig 16% SZJA-t és 18,% egyéni járulékot von le a bérszámfejtés.

Milyen ellátásra jogosít és mire nem az ekho?

A dolgozó egészségügyi, baleseti egészségügyi ellátást, vagy baleseti járadékot kaphat teljes összegben, de a táppénzre nem lesz jogosult az ekhózott jövedelem után, csak a bére általános adózású része után. A nyugdíj megállapításánál pedig csak 61%-t veszik figyelembe ennek a jövedelemrésznek.

Mikor nem éri meg az ekho szerint adózni?

Az ekho szerint adózott bérből nem lehet SZJA –kedvezményt igénybe venni, ezért azoknak, akik nagyobb összegű családi adókedvezményt tudnak érvényesíteni, nem biztos, hogy megéri választani a kisebb terhet.

Ha Ön úgy dönt, a számítások eredményeként, hogy nem kívánja a továbbiakban az ekho szerint adózni jövedelmét, bármikor tehet egy módosító nyilatkozatot munkáltatója felé, és így az adott évbe, a még nem számfejtett bérre, az új nyilatkozat szerint kisebb összegre ekhózhat, vagy egyáltalán nem fog ekho szerint adózni.

Hoztunk egy példát is

Tegyük fel, hogy a választott művész bruttó bére 300 000 forint. Teljes munkaidőben az ekhonak megfelelő munkakört lát el, tehát a jogszabályi plafonig, évi 25 millió forintig adózhat az ekho szerint.

Tegyük fel, hogy a minimálbért általános adók szerint fizeti és van 3 gyermeke.  Az általános szabályok szerint és a családi kedvezmények miatt, 4500 forint (1,5%)  munkaerőpiaci járulékon felül nem kell mást megfizetnie, de ha ekhozik, körülbelül 27 000  forinttal kevesebbet kap kézhez, és még a táppénz, nyugdíjellátások számításánál is hátrányba kerül.