Adóhatósági eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, az adózó kérésére. Természetesen hivatalból induló eljárásnál nem kell illetéket fizetni, míg a másik esetben bizonyos kivételekkel igen. Az erre vonatkozó szabályok változtak januártól, ezért készítettem egy rövid összefoglalót a témában.

Milyen új szabályok vonatkoznak januártól az adófizetési kedvezmények – eljárási illeték?

Az illetéket függetlenül az érintett fél állampolgárságától, mindenkinek meg kell fizetnie, természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek is. A megfizetés határideje az ügyazonosító ügyfél általi megismerésének napja, vagy az irat beérkezésének napját követő 5. munkanap.

Nem tudnak illetéket spórolni akkor sem, ha egy beadványban nyújtanak be több olyan kérelmet, amelyet illeték terhel, mert az illetéket meg kell fizetni kérelmenként.  A fizetési kötelezettség alól nem lehet mentesülni az adóhatóság elutasító vagy helyt adó határozata révén sem. Meg kell fizetnie az adózónak akkor is az illetéket, ha visszavonja a kérelmet még az elsőfokú határozat meghozatala előtt, vagy például egy jogorvoslati kérelemnél az elbírálás előtt visszavonja azt.

A kérelmeknél lehet kérni bizonyos esetekben sürgősségi eljárást is, amely azt jelenti, hogy az adóhatóságnak 15 napon belül választ kell adnia.

A fizetési kedvezményre kérelmezett elsőfokú adóigazgatási eljárás egyéni vállalkozók és magánszemélyek részére illetékmentes januártól. Egyéb kérelmezőknek 10 ezer forintot kell fizetniük. Fellebbezést viszont már minimum 5 ezer forintért lehet beadni, egyéb gazdálkodó szervezeteknek legalább 15 ezer forintot kell fizetniük. Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásoknál az általános tételű eljárási illeték 3 ezer forint. Az adó, illeték- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazoláshoz 3 ezer forint illetéket kell fizetni. Az adóregisztrációs eljárás keretében kiadott adóhatósági eljárásnál az illeték 50 ezer forint.

Fellebbezéskor minden esetben kell illetéket fizetni, akkor is, ha az alapeljárás mentes az illeték alól. Ha megállapítható a fellebbezés tárgyának értéke, akkor az így érintett összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint az illeték. Minimum 5 ezer forintot, de maximum 500 ezer forintot kell fizetni ilyen esetben. Ha nem lehet számosítani a fellebbezés tárgyának értékét, akkor 5 ezer forint lesz a fizetendő illeték.

Ha gazdálkodó szervezet fizetési könnyítésre vagy adómérséklésre nyújt be fellebbezést, akkor a szóban forgó összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint az illeték. Minimum 15 ezer forintot, de maximum 500 ezer forint ilyen esetben a fizetendő illeték. Ha nem fejezhető ki pénzértékben a  fellebbezés tárgya, akkor 15 ezer forintot kell fizetni.

Másik változás, hogy fizetési kedvezményre beadott kérelem már sürgősségi elbírálással is kérhető, azonban csak bizonyos esetekben. Ezen lehetőség csak a minősített adózók privilégiuma, a kérelmet csakis elektronikus úton nyújthatják be, és csak a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor, később nem.

Fizetési kedvezmény elektronikus úton történő benyújtásakor jó tudni, hogy változtak az erre a célra szolgáló elektronikus űrlapok elnevezései. Fontos változás még, hogy a mérleg és eredménykimutatás adatai az űrlapon szerepeltetendőek gazdasági társaságok esetében a fizetési könnyítésre és mérséklésre vonatkozó kérelmekben.

Ha nem haladja meg a magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége a 150 ezer forintot, akkor annak fizetéséhez pótlékmentes részletfizetési lehetőséget lehet kérelmezni, maximum 6 hónapos időtartamra.