Szankciókra számíthat az a társaság, ahol elmarad a könyvvizsgálat, nem választanak könyvvizsgálót és nem vizsgáltatják felül a beszámolót, holott ez kötelező lenne számukra.
Mulasztási bírságot eredményez az elmaradt könyvvizsgálat
A fenti esetben a számviteli törvény alapján a NAV megállapíthatja, hogy a közzétett éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak. A társaságra az adózás rendjéről szóló trv. (Art.) alapján mulasztási bírságot szabhat ki.
A számviteli trv. (Szt.) szövege alapján a beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni. A társaság tehát megsérti ilyenkor a számviteli trv. előírásait.
Lényeges információ elhagyása, téves bemutatása
Az Art. alapján, amennyiben a közzétett beszámoló nem tartalmaz a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információt, vagy valamit tévesen mutat be, az általános bírságszabályok szerint szankció vethető ki a társaságra. Mi számít lényeges információnak? Minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit. A könyvvizsgálat célja, hogy megvizsgálja illetve igazolja, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről és működésének eredményéről. A könyvvizsgálói jelentés tehát lényeges információt jelent.
Peres eljárás is lehet az elmaradt könyvvizsgálat következménye
A bírságolás mellett még azzal is szembe kell nézni a társaságnak, hogy azok a partnerei, akik a könyvvizsgáló által nem ellenőrzött beszámolóban szereplő adatokból hoznak döntést, és kárt szenvedtek, peres eljárást is kezdeményezhetnek a társasággal szemben.
A Btk. –ban is találunk ide vonatkozó paragrafust: aki a Szt-ben vagy a trv. felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti, vagy megszegi könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét, és ezzel meghiúsítja az adott évet érintő vagyoni helyzete áttekintését, ellenőrzését, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Büntetőeljárást csak az kezdeményezhet, akinek nem csak anyagi kára keletkezett a jogsértés következtében.
Téves nyilatkozat a könyvvizsgálatot illetően
Egyéb következménnyel is szembe kell néznie a társaságnak, ahol választanak ugyan könyvvizsgálót, de mégsem történik meg a könyvvizsgálat. A beszámoló közzétételekor a társaság arról nyilatkozik, hogy a cég nem kötelezett a könyvvizsgálatra. Ilyenkor amellett, hogy a Szt. előírásainak megsértése fennáll, még félre is vezeti a társaság a beszámoló adatait használó szereplőket. Ez pedig szintén akár a Btk. alapján is szankcionálható. A társaságnak ilyenkor azonnal pótolnia kell a könyvvizsgálatot. A következő évben a kiegészítő mellékletben utalnia kell az előző évi könyvvizsgálati kötelezettség elmaradására. A végrehajtott könyvvizsgálat megállapításait az önellenőrzés szabályait követve a mérleg, az eredménykimutatás középső oszlopában kell közzétenni, amennyiben jelentős összegű a hiba.
