Előleg és foglaló közti különbség

//Előleg és foglaló közti különbség

Az előleg és a foglaló közti különbséggel sokan tisztában vannak, de a részletekre is érdemes figyelni, hogy egyik félnek se okozzon kárt a megfelelő ismeretek hiánya.

 

Közös tulajdonságok – előleg és foglaló

Mindkét összeg a vételár részét képezi, beszámítandóak a vételárba. Amennyiben az ügylet problémamentesen lezajlik, akkor a két összeg elszámolása között nincs különbség. Azonban az ügylet meghiúsulása esetén máshogyan kell eljárni a két esetben.

 

Előleg

A szerződés meghiúsulása esetén visszajár az előleg a vevőnek. Az előleg így nem tud szankciós jelleget betölteni, nincs biztosítéki szerepe, inkább tekinthető jelképes előrefizetésnek. Ha az ügylet nem kerül teljesítésre, a felek ettől függően érvényesíthetik az ebből eredő káraikat. Az előleg összegét a felek szabadon határozzák meg, jogszabály nem korlátozza a mértékét.

Az előleget a hatályos Ptk. nem szabályozza, ellenben a foglalót igen.

 

A foglaló

Akkor jár vissza a foglaló, ha olyan ok miatt hiúsul meg a szerződés, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek.

A foglaló összegét szintén szabadon határozzák meg a felek, általában a szerződési érték 10%-át alkalmazzák. Ha túlzott mértékű a foglaló, akkor azt a bíróság mérsékelheti, valamelyik fél kérésére.

Az előlegnél említésre került, hogy a hatályos Ptk. nem szabályozza, ezzel szemben a foglalót említi, méghozzá büntető jellegű szerződési biztosítékként kezeli. Büntető jellegű, mert ha meghiúsul a szerződés, akkor a szerződésszegő félnek fizetnie kell, a foglaló összegével megegyező összeget.

A foglaló nemcsak a szerződés aláírásakor, hanem előtte vagy utána is átadható.

A foglaló kétszeres visszatérítése vagy a vevő általi elvesztése nem mentesíti a feleket a szerződésszegés egyéb következményei alól. A foglaló összegével a kötbért és a kártérítés összegét csökkenteni lehet.

 

Példa a foglaló alkalmazására

Az eladó, miután egy vevővel megegyezett, és foglalót kapott, ajánlatot kap egy nagyobb vételárral egy másik vevőtől. emiatt visszalép az első vevővel kötött megállapodásból, ezért vissza kell adnia a foglaló kétszeres összegét a vevőnek.

Amennyiben a vevő lép vissza, mert közben egy jobb ingatlant talál, elveszíti az eladónak adott foglalót.

 

Hogyan érdemes eljárni a foglaló és az előleg tekintetében?

Vevőként, amennyiben bizonytalanabb ügyletről van szó, csakis előleget érdemes adni. Eladóként ugyanígy csak előleget érdemes átvenni. Ha komoly szándékról van szó, akkor érdemesebb a foglalót választani.

A szerződésben mindenképp egzakt módon meg kell nevezni az összeget foglalóként, ugyanis a szerződésből mindenképp ki kell, hogy tűnjön az összeg minősége, rendeltetése ahhoz, hogy foglalónak minősüljön a jog szempontjából is. A szerződésben mindenképp utalni kell arra, hogy az összeg átadására a szerződés megerősítéseként kerül sor. A Ptk. –ban szereplő jogkövetkezményeket is érdemes beleírni a szerződésbe, így a felek számára biztosan egyértelmű lesz a foglaló jogi természete.

Amennyiben a felek nem rögzítik egyértelműen, hogy foglalóról van szó, akkor előlegnek minősül az összeg.

2018-10-22T18:24:49+00:00hétfő, 2018. október 22. |