A magánszemélyeket terhelő szja-kötelezettség meghatározásához rendszerint szükség van az értékpapír piaci értékének meghatározására.

Az értékpapír piaci értéke

Az értékpapír formájában megszerzett jövedelemnél a piaci értéket kell figyelembe venni. A magánszemély jövedelmének minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) közti jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg. Az értékpapír piaci értéke fontos lehet még az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adóztatásához is.

Értékpapír piaci értéke értékesítéskor

Az értékpapír magánszemély általi értékesítésekor is fontos a piaci érték. Ilyenkor jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket.

A jogalkotó véleményezése, hogy a piaci érték feletti eladási ár az alapügyleten túlmutató jogviszonyra mutat. Az ezen jogviszonyból származó jövedelmet egyéb jövedelemként kell leadózni.

A juttatott vagy átvett értékpapír piaci értéke fontos a kifizető szempontjából is. Ettől függ ugyanis a kifizetőt terhelő adók és a kifizető által levonandó adók, járulékok alapja és mértéke.

Piaci érték meghatározásához használt módszerek

Az szja-trv. alapján meg lehet határozni, hogy mit kell piaci értéknek tekinteni egy értékpapír esetén.

Ha tőzsdén forgalmazott részvényről van szó, akkor a tőzsdei adatok alapján megállapítható a független felek által alkalmazott összehasonlító ár.

Ha nem tőzsdei részvényről van szó, vagy vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értékét szeretnénk meghatározni, akkor a következő lesz a piaci érték:

  • A vagyoni részesedést kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész. Ezt növelni kell a kibocsátó olyan kötelezettségének összegével, amely a jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor fennáll.

Mit lehet szokásos piaci értéknek tekinteni?

A szokásos piaci érték meghatározásakor a saját tőke tekinthető kiindulási pontnak. Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, akkor saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

A vállalkozás saját elhatározásából is dönthet közbenső mérleg készítéséről. A NAV álláspontja szerint azonban a szokásos piaci érték meghatározásakor nem lehet alapul venni a közbenső mérleg adatait.