Az év végén a magasabb eredményt felmutató cégek könyvelésében sokszor feltűnik a fejlesztési tartalék, a társasági adóalap csökkentése érdekében. Érdemes azonban tisztában lenni nemcsak az előnyeivel, de a lehetséges hátrányos következményeivel is.

A fejlesztési tartalék képzése

Az eredménytartalékból az adott évben lekötött tartalékba átvezetett és az év utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel csökkenteni lehet a társasági adóalapot. A csökkentő tétel nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény fele, de maximum 500 millió forint.

A beszámolót elfogadó taggyűlésen már késő a fejlesztési tartalék elkülönítéséről dönteni, ha az év végi zárótételek könyvelésekor kimaradt a lekötött tartalékba átvezetés, ugyanis ilyenkor már nincs mód az utólagos átvezetésre és a mérleg módosítására.

Önellenőrzési lehetőség

A fejlesztési lehetőség csak egy lehetőség a cégek számára, nem kötelező azt választani. Egy NAV ellenőrzésen sem veszik figyelembe azt, hogy bár élhetett volna az adózó a lehetőséggel, de nem tette meg. A bevallásban nem alkalmazott kedvezmény nem érvényesíthető utólag, önellenőrzéssel. Önellenőrzés akkor érvényesíthető, ha a fejlesztési tartalékba átvezetett összeg nagyobb volt, mint az adóalap korrekció, és a társasági adóbevallás önellenőrzése kapcsán módosul az adózás előtti eredmény.

A feloldás

A lekötés évét követő 4 évben a vállalkozás által megvalósított beruházás során oldható fel a fejlesztési tartalék, a beruházás bekerülési értékének megfelelően. Amennyiben nem történik ilyen beruházás, akkor a lekötés évében érvényes trv-k szerinti mértékkel meg kell fizetni utólag az adót, késedelmi pótlékkal együtt. Az adó megfizetése a 4. évet követő év első hónapjának utolsó napjáig esedékes.

A beruházás fogalmát a számviteli törvény adja meg. Fontos, hogy a beruházás és felújítás között a vállalkozás különbséget tudjon tenni, mert a NAV egy későbbi ellenőrzés során átminősítheti a tévesen besorolt beruházást felújítássá vagy karbantartássá.

A feloldásnál nem szükséges, hogy új legyen az eszköz, valamint az sem, hogy üzembe helyezzék a beruházást.

Mire nem használható fel a fejlesztési tartalék

Nem használható fel a fejlesztési tartalék térítés nélkül átvett eszközre, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra, és olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely eszközre nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.

A fejlesztési tartalékkal az adófizetés nem kerülhető el, csakis halasztható lesz az adófizetés, és csakis azoknak érdemes kihasználni, akik beruházást terveznek a jövőben.

Egy korábbi bejegyzésünk a fejlesztési tartalékról:

2003 óta van lehetőségük a vállalkozásoknak fejlesztési tartalékot képezni.  A társasági adó alapjának egy csökkentő tétele lehet, azonban arra figyelni kell, hogy az adófizetés nem elkerülhető, csupán halasztható a segítségével. Nem minden adózási formában képezhető, ezért a cikkben most azt az érdekes esetet szeretnénk bemutatni, amikor az egyéni vállalkozó olyan adózási formára vált, ahol nem lehet fejlesztési tartalékot képezni, azonban a váltáskor még rendelkezett ilyen tartalékkal.

A tartalék kivezetése

Speciális előírások vonatkoznak az egyéni vállalkozóra, ha társasági adóalanyként még képzett fejlesztési tartalékot, majd eva, kata vagy kiva szerinti adózásra váltott, ahol erre már nincs lehetősége.

Akkor tudja kivezetni a könyvelés az egyéni vállalkozó esetében a korábban megképzett fejlesztési tartalékot, ha a nyilvántartásba vétel évében, illetve a követő 3 évben üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz megvásárlása vagy saját előállítása céljából teljesít beruházási, felújítási kiadásokat. Amennyiben nincs ilyen beruházása, és mégis megszünteti a fejlesztési tartalék nyilvántartását, akkor az ezt követő legkésőbb 30. napig a következőket kell megfizetnie:

  • a kivezetett részre személyi jövedelemadót (a nyilvántartás évében érvényes szabályok szerintit)
  • a személyi jövedelemadót meghaladó rész után a vállalkozói osztalékalapra vonatkozó adót
  • késedelmi pótlékot.

Fejlesztési tartalék – tennivalók 3 év után

Ha nem eszközöl beruházást a fentiek szerint 3 évig, akkor a nyilvántartásban maradt rész után a harmadik évet követő első hónap utolsó napjáig meg kell állapítani az adót, és megfizetni a késedelmi pótlékkal együtt.

Késedelmi pótlék

Amennyiben jogszerűen nem vezethető ki a tartalék, akkor a fejlesztési tartalékot tartalmazó adóbevallás esedékességének napjától a negyedik adóév első hónapjának végéig kell felszámítani a késedelmi pótlékot. Abban az esetben, ha beruházási cél nélkül kivezetik a fejlesztési tartalékot, akkor kivezetés napja lesz a késedelmi kamat felszámítási időszak vége.

A cél az, hogy ne tudja maga mögött hagyni az elhalasztott társasági adó fizetést az egyéni vállalkozó.

Nyilvántartások

Olyan nyilvántartást szükséges az egyéni vállalkozónak vezetnie, amelyből nyomon követhetőek a következők:

  • kivezetett összegek
  • kivezetés alapját jelentő beruházási kiadások
  • kivezetés miatt fizetett adó
  • megfizetett késedelmi pótlék.

Ez azt jelenti, hogy például egy katás vállalkozónak alapvetően csak bevételi nyilvántartást kellene vezetnie, de így a fentiek szerint ki kell kibővítenie az analitikáit.