Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) által hozott több változtatás rendszeresen szerepelt a hírekben, a különböző blogokban, újságokban. Most néhány olyan, jognyilatkozatokkal kapcsolatos változtatásra hívnám fel a figyelmet, amelyek talán kevésbé ismertek széles körben.  Különösen érdekes kérdés lehet a felmondás közlésére vonatkozó szabályozás.

Mit érdemes tudni a felmondás közléséről?

A felmondás egyoldalú jognyilatkozat. Az egyoldalú jognyilatkozatoknak három csoportját különbözteti meg az Mt. Vannak kötelemfakasztó egyoldalú jognyilatkozatok, amelyek függetlenül attól, hogy a másik fél azt elfogadja-e, joghatást váltanak ki. Ilyen a felmondás is. Vannak megállapodásra, annak módosítására, megszüntetésére tett ajánlatok és a harmadik halmazban vannak a munkáltató irányítási jogköréhez kapcsolódó jognyilatkozatok.

Meg kell különböztetni a nyilatkozatokat a jognyilatkozatoktól. Nyilatkozat például a felettes tájékoztatása, utasítása. Ez nem vált ki önmagában joghatást, nem jognyilatkozat. Azonban, ha rendszeresen nem ennek megfelelően jár el az alkalmazott, akkor következhet belőle jogilag értékelhető tény: a felmondás, amely már jognyilatkozat.

Felmondás e-mailben? Az új Mt.-ben az e-mailt is írásba foglalt jognyilatkozatnak tekintik. Az írásbeliség meghatározása ugyanis ezt tartalmazza: a nyilatkozat közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére alkalmas, illetve alkalmas a nyilatkozattévő azonosítására is, és a nyilatkozat megtételének időpontjának meghatározására. Érdekes lehet az a kérdés is, mely szerint akkor tekinthető közöltnek egy elektronikus dokumentum, ha hozzáférhetővé válik a címzettje számára. Tegyük fel, hogy a munkavállaló évi rendes szabadságát tölti, és a munkáltató számára ismert, hogy céges okostelefonja vele van, amely alkalmas az e-mailek fogadására is. Ebben az esetben, ha a munkáltató e-mailben felmond a dolgozónak, másnaptól kezdve indul az 30 nap, amelyen belül a dolgozó keresetet nyújthat be a felmondás ellenében. Ilyenkor vitatható pont lehet, hogy szabadság alatt a dolgozónak vajon kellett-e a munkáltatójától érkező e-maileket figyelnie.

Az írásbeli jognyilatkozat egyébként hatályosan közlésre kerültnek tekinthető akkor is, ha a címzett megtagadja az átvételt, vagy megakadályozza, hogy átvehesse. Nem kell feltétlenül írásban rögzíteni a kézbesítés meghiúsulásának tényét (jegyzőkönyv), elegendő, ha a munkáltató ezt máshogyan, pl. két tanú révén bizonyítja később. Postai úton történő küldésnél, ha tértivevénnyel adják fel a felmondást tartalmazó levelet, és a kézbesítés meghiúsul a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt, akkor is szabályszerűen megtörténtként kell kezelni a kézbesítést.

Minden nyilatkozat esetében a közlést tevőnek kell bizonyítani vitatott esetben, hogy megtörtént a közlés.