Január végén röppent fel a hír, hogy törvényben tennék kötelezővé a maximum 30 napos fizetési határidőt. A könnyen sarokba szorítható kkv-k lennének a nyertesei elsősorban az intézkedésnek, a 30 napos fizetési határidő az államra is vonatkozna. A lánctartozások visszaszorulását is várják az új szabálytól.

Törvényben szabályozott fizetési határidő

Mai helyzet szerint nem ritka, hogy 80-100 napos fizetési határidőt szabnak meg a helyzetükkel visszaélő nagyobb vállalkozások, beszállítóik részére. Az állami intézmények akár 270 napos fizetési határidővel is szerződnek, mindezt a költségvetési takarékossággal indokolják, illetve a kényszerűség  is elvezet ehhez, az egyes intézményi pénzek zárolása, elvonása  miatt. A legtöbb esetben a hosszú távú kapcsolatok ápolása vezet odáig, hogy a szereplők egyre hosszabb fizetési határidőt engednek vevőiknek, ettől várják, hogy lojálisabb legyen partnerük. A jelenlegi válsághelyzet azonban különösen veszélyes terep az ilyen engedményeknek.

A törvénytervezet szövegezése szerint eltérhetnek a felek a 30 napos fizetési határidőtől, de ha ennél hosszabb határidőben állapodnak meg, akkor a hátrányosan érintett beszállító megtámadhatja a szerződést.

Az élelmiszer-kereskedelemben már ma is 30 napos fizetési határidőt kell tartani maximum, az élelmiszerfelügyelet ellenőrzi ennek betartását. Ezen a területen kívüli kutatások alapján átlagosan 33 nap a fizetési határidő jelenleg, ami a nemzetközi átlagnál 5 nappal hosszabb.

Az új törvény március 16-tól lépne hatályba, és összhangban van egy 2011-es EU-s irányelvvel is. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a késedelmes fizetések elleni fellépés érdekében kimondja, hogy „amennyiben a szerződés nem állapítja meg a fizetés határnapját vagy a fizetési határidőt, a hitelező jogosult a késedelmi kamatra, ha a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi kézhezvételének napját követő 30 naptári napon belül a hitelező még nem kapta meg az esedékes összeget”. A késedelmes fizetés esetében a jegybanki alapkamaton felül 8%-os kamat illetné meg az eladót, és 40 eurós átalány behajtási költség is.

A cégek likviditását pozitívan befolyásolná az új rendelkezés, de például az olyan lassú forgási sebességű területeken, mint az autóipar, problémát is jelenthet.