Abban az esetben, ha az adózó úgy észleli, hogy egy adott adótartozást nem tud fizetni, megteheti, hogy fizetési könnyítés iránti kérelmet ad be a NAV-hoz. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezt nem teheti meg bármikor, szigorú határidőket kell betartania.

A tavalyi évben még sokkal megengedőbb volt a szabályozás a fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtására vonatkozóan. Érdemes az idei évben már előre tervezni ezzel kapcsolatban. Könnyen lehet, hogy mire szembesül az adózó a fizetési nehézséggel, már nem kérheti a könnyítést, a határidő lejárta miatt.

Fizetési könnyítés kérelmezése a 2018 előtti időszakban

2017. december 31-ig az első fizetési kedvezmény kérelme szüneteltette a végrehajtást az adott adónemre. Amikor az adózó azt tapasztalta, hogy nem tud fizetni a NAV-nak, vagy már el is indította esetleg a NAV a végrehajtást, be tudta adni a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmét. Ilyenkor ezzel visszavonatta az inkasszót és az egyéb végrehajtási cselekményeket.

Nem lehet fizetési könnyítés iránti kérelmet benyújtani dolgozóktól levont járulékokra.

Változás az idei évtől

Ezzel szemben az idei évben már csak akkor lehet beadni a kérelmet, ha nem telt még el az adott adónemben meglévő tartozás fizetési esedékességétől 8 nap. Nem lehet tehát addig várni, amíg teljesen biztosan nem győződik meg az adózó arról, hogy nem tud fizetni, vagy addig, míg az inkasszó megérkezik a számlájára.

A könyvelőnek nagy szerepe van abban, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjon az adózó, ugyanis a könyvelő a találkozók alkalmával felhívja az adózó ügyfél figyelmét a határidőkre. Arra is figyelmeztet, ha azt látja, nem tudja időben megfizetni az adót, így határidőben benyújtható a fizetési könnyítési kérelem.

Mi számít az adó esedékességének?

A 8 nap számítása miatt fontos, hogy honnan kell indítani azt. Egy áfabevallásnál a tárgyidőszakot követő hónap 20. napja az esedékesség, járulékok esetében pedig a tárgyhót követő hó 12. napja az esedékesség. Tehát nem a bevallás vagy esetlegesen az önellenőrzés beadásának napjától indul a számítás.

Ha adóellenőrzésből ered az adóhiány, akkor a jogerős határozatban meghatározott fizetési határidőtől indul a 8 nap.

Felülvizsgálat

Amennyiben bírósághoz fordul az adózó, felülvizsgálati kérelemmel, akkor a másodfokú határozat már jogerősnek számít, és az esedékességtől számítódik a 8 nap. Ha a másodfokú határozattal szemben előterjesztett keresetben kéri az adózó a végrehajtás felfüggesztését az illetékes bíróságtól és azt elutasítják, akkor –bár szünetel a végrehajtás ezen időpontig- az elutasítást követően már nem tudnak a végrehajtásra halasztó hatályú fizetési könnyítési kérelmet beadni. Ezért fontos, hogy mérlegelje az adózó, mi az előnyösebb. Lehet, hogy már a bírósági kereset benyújtása előtt be kell adni a fizetési könnyítés iránti kérelmet. Így ugyanis, ha el is utasítják a keresetet, mégsem indul meg a végrehajtás az adózóval szemben.

Adóvégrehajtás közzététele a cégközlönyben.

Azért, hogy harmadik, független felek is képet kapjanak egy cég működéséről, az adóvégrehajtás következménye a cégközlönyben való közzététel. Ezt csak akkor törlik, ha a teljes tartozás megfizetésre kerül. Egy részletfizetési, halasztási kérelem is kevés a törléshez, mert ezek nem jelentik a végrehajtás megszűnését.