A társas vállalkozói státusz megítélése nem könnyű, többes jogviszonynál különösen nem. Egy tulajdonos tag mikor minősül társas vállalkozónak, vagy főállású társas vállalkozónak?

Január 1-től a kisadózókról szóló trv.-be bekerült egy új bekezdés, amely kimondja, hogy a magánszemély csak egy jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Így több vállalkozásnak kellett áttérnie, vagy visszatérnie a kisadózásról az általános szabályok szerinti adózásra, és több vállalkozó lesz egyszerre kisadózó és társas vállalkozó, az eddigi többes kisadózói jogviszony feladása után.

Társas vállalkozói jogviszony, mint főállás

A döntés után az egyéni vállalkozás vagy társas vállalkozói jogviszony minősül majd főállásnak, a kisadózói szerepben nem főállásúnak minősülnek és csak a 25 ezer forintos kata megfizetésére kötelezettek.

Az egyéni vagy társas vállalkozói jogállásra, járulékfizetési kötelezettségre nincs hatással a kisadózói tevékenység, de a kisadózói tevékenységet befolyásolja az egyidejűleg fennálló vállalkozói jogviszony.

Hogyan lehet megítélni a társas vállalkozói státuszt?

 A Tbj. trv. viszonylag egyszerűen fogalmaz: kft, bt, kkt  formáknál az a tulajdonos tag társas vállalkozó, aki a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A személyes közreműködést nem megbízási jogviszonyban és nem munkaviszonyban teszi.

A természetes személy tag választhat:

  • vagy munkaviszonyban részt vesz a társaság tevékenységében (megteheti akkor is, ha többségi tulajdonos, ha egyedüli tulajdonos, vagy ha beltag)
  • vagy megbízási jogviszonyban dolgozik
  • vagy társas vállalkozóként végez munkát.

Ha egyáltalán nem végez munkát a társaságban, és nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya sem, akkor magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

Ingyenes megbízás

Amikor egy társaságban nincs alkalmazott, de működik, akkor a tagok egyikéről lehet feltételezni a személyesen közreműködést. Ebben az esetben ingyenes megbízást is lehet alkalmazni, ez nem jár társadalombiztosítási kötelezettséggel.

Ezt felülírhatja, ha a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget ír elő a tagoknak. Ebben az esetben társas vállalkozói jogviszony állapítandó meg.

Adóköteles juttatás a személyesen nem közreműködő tagnak

A személyesen nem közreműködő tag kaphat adóköteles juttatást is. Ilyen lehet egy életbiztosítás díja például. Ha a tag társas vállalkozónak minősül, akkor járulékfizetési kötelezettsége lesz, alapesetben azonban a nem közreműködő tag nem minősül társas vállalkozónak.