A jelenlegi vészhelyzet esetére nincsenek konkrét rendelkezések a munkajogban, a foglalkoztatás lehetőségeit a felek alapvető munkajogi teendőivel, az állásidővel, a munkavégzés alóli mentesítéssel és a munkavédelmi előírásokkal kapcsolatos szabályozások között találjuk meg. Néhány alapkérdést mutatunk be a cikkben, amelyeket a cikk írásakor érvényes Munka trv.könyve alapján gyűjtöttünk össze.

Biztonságos foglalkoztatás

A munkáltató kötelessége a megfelelő munkakörülmények biztosítása és a dolgozók megfelelő tájékoztatása. A dolgozó jogosult megkövetelni a munkáltatótól az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, és az ehhez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását.

A munkáltatótól tényszerű, objektív tájékoztatás várható el, és az, hogy felmérje a szükséges intézkedéseket. Például a biztonságos foglalkoztatás része a takarítási protokoll megváltoztatása, a kézfertőtlenítő szerek és papírtörlő biztosítása, az otthoni munkavégzés lehetőségének megvizsgálása, a céges rendezvények korlátozása.

A tájékoztatási kötelezettség a munkavállalóra is vonatkozik, tehát a dolgozó is köteles megadni a szükséges adatszolgáltatást: például külföldre történő utazás, munkahelyen kívüli tevékenység, gyanús egészségügyi tünetek esetén.

Ha nem történik foglalkoztatás

Ha a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor a dolgozót alapbér illeti meg, kivéve az elháríthatatlan külső okot.

Szabadságolás

A munkáltató a dolgozó éves szabadságával 7 nap kivételével rendelkezhet, de 15 nappal előre jeleznie kell a szabadságos napokat. Ennek a rendelkezésnek most igen nehéz eleget tenni, de ha a munkavállaló is hozzájárul, akkor mellőzhetik a 15 napos szabályt. Érdemes írásba foglalni a hozzájárulást.

Home office, távmunkában történő foglalkoztatás

Amennyiben a munka jellege és a technikai feltételek lehetővé teszik, akkor dönthet úgy a munkáltató, hogy a dolgozó az otthonában köteles a munkáját elvégezni. Ilyenkor a Munka trv.könyve munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról szóló részei adnak iránymutatást.

Amennyiben nem megoldható a távmunka, a foglalkoztató dönti el, hogy van-e kockázata a munkavállaló foglalkoztatásának. Ezt mindenképp érdemes mérlegelnie, ugyanis a dolgozó munkavégzés miatti megbetegedése megalapozhatja a munkáltató kárfelelősségét.

Fizetés nélküli szabadság

A munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti fizetés nélküli szabadságra a dolgozót. A Munka trv.könyve lehetőséget ad arra, hogy a felek megállapodjanak egy adott összegben, amelyet a munkáltató akkor is fizet, ha mentesíti a dolgozót a munkavégzés alól.

Járványügyi zárlat

Ha a munkavégzés a járványügyi zárlat miatt nem lehetséges, az elháríthatatlan külső oknak minősül. Ilyenkor nem jár alapbér a dolgozónak, csak táppénzre jogosult.  A munkaidő szempontjából teljesítettnek tekintendő az időtartama. Ugyanígy táppénz jár akkor is, ha a dolgozó megfertőződik a vírussal, és ezért nem tudja felvenni a munkát.

Ha megtagadja a dolgozó a munkavégzést

A munkavállaló köteles megtagadni a munkáltatója utasításának végrehajtását, ha az a saját, vagy más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

 

A távmunkával foglalkoztunk ebben a cikkben is.