A foglalkoztatás területét szabályozó munka törvénykönyve egyes pontjainak változtatását hozta a 2019. évi CXXVI. sz. törvény. A változások nem jelentősek, találunk köztük a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását megkönnyítő új szabályozást, emelkedik a kiszabható bírságok összege, és szigorúbb szabályozás alá esik a versenytilalmi megállapodás.

Foglalkoztatás részmunkaidőben

A munkáltató kötelessége, hogy tájékoztassa a dolgozót – a munkakörök megjelölésével – a teljes vagy részmunkaidős, és a távmunka megoldásokról, valamint a határozatlan idejű munkaviszonyban létesíthető foglalkoztatás lehetőségéről. A munkavállaló ezen tájékoztatás alapján ajánlatot tehet a munkaszerződése módosítására. Az ajánlatra 15 napon belül írásban reagálnia kell a munkáltatónak.

A munkavállalónak a tájékoztatáson kívül is alanyi joga van arra, hogy követelje a részmunkaidős foglalkoztatást. A törvénymódosítás előtt a gyermek 3 éves koráig, mostantól 4 éves koráig, a dolgozó ajánlatára köteles módosítani a munkáltató a munkaszerződést, a teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidős szerződésre. Amennyiben három vagy több gyermek van a családban, akkor ez a lehetőség a gyermek 6 éves koráig áll fenn. A változtatás előtt 5 éves kor volt a határ.

Versenytilalmi megállapodás csak írásban

A munkáltató bizonyos ellenértékért cserébe kérheti, hogy a dolgozó ne tanúsítson a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartást, akár a munkaviszony megszűnését követő 2 évig. Erre a megállapodásra a munka törvénykönyve (Mt.) 228. paragrafusa ad lehetőséget.

A módosító törvény kimondja, hogy ilyen megállapodás már csak írásban jöhet létre.

Az ellenérték meghatározását befolyásolja, hogy a dolgozó képzettségére, gyakorlatára tekintettel milyen mértékű akadályoztatással néz szembe a korlátozással. A megállapodás tartamára szóló ellenértéknek el kell érnie az azonos időszakra kifizetett alapbér 1/3-át.

Hazánkba kirendelt munkavállaló

Amennyiben külföldi munkáltató olyan területen foglalkoztat munkavállalót Magyarországon, amelyre nem terjed ki az Mt. hatálya, akkor bizonyos területeken mégis a hazai szabályozást kell alkalmazni. A törvénymódosítás most kibővítette ezen területek körét, az eddigiekben meghatározottak (pl. munkavédelem, egyenlő bánásmód) mellé bekerült a munkáltató által biztosított szállás és munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az utazással, szállással, ellátással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások, költségek köre.

Ha a kiküldetés tartama meghaladja az 1 évet, akkor a munkaviszonyra ettől az időponttól kezdve az Mt. szabályozása érvényes, de kérhető az időtartam meghosszabbítása is.

Színlelt foglalkoztatás, be nem jelentett foglalkoztatás

A munkaügyi ellenőrzések szabályai is változtak. A hatóság közigazgatási bírságot is kiszabhat a jövőben, a munkaügyi bírság mellett. Színlelt szerződésnél kötelezően bírságot kell kiszabniuk. A bírság összegét a kifizetett munkabérhez, vagy a minimálbérhez kell igazítaniuk, amennyiben bejelentés nélküli foglalkoztatás esete áll fenn.

Munkavédelmi bírságok

A munkavédelmi hatóság jogköre erősödik a törvénymódosítás következtében. Egyes cselekmények végrehajtását a kötelezett mulasztása esetén maga is foganatosíthatja. A munkavédelmi bírság összege a kétszeresére nő, 20 millió forintra. A munkavédelmi hatóság a maximum 500 ezer forintos közigazgatási bírság mellé helyszíni bírságot is kiszabhat.