A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a munkaszerződés érvénybe lépésétől fennáll. Nemcsak a munkáért cserébe történő bérfizetés ugyanis a foglalkoztató kötelezettsége, hanem az is, hogy a szerződésben foglaltak szerinti munkaidőben, az ott szereplő feltételekkel foglalkoztassa a munkavállalót.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

A munkáltató köteles a munkavállalót a szerződésben leírt munkakörben, a szerződés szerinti teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben, a meghatározott munkahelyen, a munkavégzéshez szükséges feltételekkel foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató nem teszi lehetővé a dolgozó számára, hogy megfelelően ellássa a feladatait, szerződésszegést valósít meg. Ide tartozó szerződésszegés az is, ha nincs megfelelő munkaruha. Ide tartozik a biztonsági felszerelés, munkaeszköz hiánya, azaz ha nem valósulnak meg a biztonságos, nyugodt körülmények közti teljesítés feltételei.

Szerződésbe nem foglalt foglalkoztatási feltételek

A napi munkaidő, a munkahely nem biztos, hogy feltüntetésre kerülnek a szerződésben, de enélkül is ki kell, hogy derüljenek a megállapodásból. Amennyiben nem szerepel a napi munkaidő, akkor 8 órás lesz a foglalkoztatás. Ha a munkahely nem szerepel a szövegben, akkor az a hely lesz a munkahely, ahol a dolgozó a munkáját szokás szerint elvégzi. A foglalkoztatási kötelezettség fontos elemei megállapíthatóak a szerződésből, de a foglalkoztatónak tekintettel kell lennie egyéb szabályokra is. Például

  • a jogszabályi rendelkezésekre,
  • az üzemi megállapodásokra,
  • vagy a kollektív szerződésre.

Állásidő, rendkívüli munkavégzés

Amennyiben a munkáltató nem foglalkoztatja a napi munkaidőben a dolgozót, köteles állásidőt fizetni a részére, állásidőre járó alapbért.

A másik oldalról: a munkáltató nem köteles rendkívüli munkaidőt elrendelni. Még akkor sem, ha ez a dolgozó részéről ez igényként merülne fel. A dolgozó nem hivatkozhat arra, hogy a korábbiakban rendszeresen rendkívüli munkaidőt rendeltek el számára, a bére a rendkívüli pótlék miatt magasabb is volt. A munkáltató akkor is csak a szerződésben leírt munkaidőre vállalta a foglalkoztatást, tehát joga van úgy dönteni, hogy a továbbiakban csak a szerződésben foglalt munkaidőben tart igényt a munkavállaló munkájára.

Szerződésben foglaltaktól eltérő foglalkoztatás

Naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanapon vagy 352 munkaórában van lehetősége arra a munkáltatónak, hogy a szerződésben foglaltaktól eltérően teljesítse a foglalkoztatási kötelezettségét (eltérő munkahelyen, eltérő munkakörben). Ezen korlátozás betartása mellett a dolgozó nem kifogásolhatja a foglalkoztatási kötelezettség nem megfelelő teljesítését.

Előfordul, hogy olyan körülményen változtat a munkáltató, amely a szerződésben, vagy más, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban nem került kikötésre. Ilyenkor nem beszélhetünk a foglalkoztatási kötelezettség megszegéséről.