Az uniós jogban kiemelt szerepet kap a fogyasztóvédelem. Elsőként hazánkban ültették át a jogszabályokba az Európai Unió erre vonatkozó szabályozását, az új Ptk. bevezetésével. A törvényben a korábbiakhoz képest a fogyasztóvédelmi irányelvek nem változtak, azonban a vállalkozások részéről szigorításokkal kell szembenézni.

Eltérni csak a fogyasztó javára

Az új Ptk.-ban a fogyasztóvédelmi kérdésekben kógens szabályokat találunk, de a fogyasztó javára engedi az eltérést a törvény.

A fogyasztóvédelem az uniós megfogalmazás szerint csak magánszemélyeknek kíván fogyasztói többletjogokat adni, ezért változtattak a fogyasztó meghatározásán. A fogyasztó fogalma a korábbi szabályozás szerint lehetett személy vagy gazdasági társaság is, azonban most csak olyan természetes személy lehet, aki nem szakmai, üzleti tevékenysége miatt vagy nem foglalkozásán belüli körben jár el.

Termékszavatosság

Az eddigi szabályozásban csak kellékszavatossággal találkozhattunk, az új Ptk.-ban találkozhatunk temékszavatossággal is. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó a gyártóval szemben is érvényesítheti a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét. Ha továbbértékesítés történik, az új tulajdonos is felléphet a gyártóval szemben, mert ő is fogyasztónak minősül. Tehát a használt cikkekre is él a termékszavatossági jog. Azt, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor is fennállt, a fogyasztónak kell bizonyítania.

A fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások szerint csak ingó dolgokra áll a termékszavatosság.

Általános szerződési feltételek – ÁSZF

Egy könyvelő iroda is készíthet ÁSZF-t, amelynek a Ptk. szerint az a feltételrendszer számít, amelyet annak alkalmazója egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határozott meg, azért, hogy több szerződés megkötésekor alkalmazhassa és nem tárgyalta meg azt a szerződő féllel egyedileg. A fogyasztóvédelem új szabályozása a vállalkozásra teszi annak terhét, hogy bizonyítsa, a szerződéses feltételeket egyedileg megtárgyalták a vevővel. Tisztességtelennek minősül az ÁSZF,

  • ha nem egyértelműek a benne lévő rendelkezések,
  • ha a benne szereplő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára határozza meg.

A fogyasztóvédelem érvényre juttatása érdekében tisztességtelenek például azok a kikötések, amelyek:

  • egy feltétel értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítják
  • kötelezik teljesítésre a fogyasztót akkor is, ha a vállalkozás nem teljesített
  • lehetővé teszik, hogy a vállalkozás elállhat bármikor a szerződéstől, de a fogyasztó nem
  • korlátozzák a fogyasztó jogát arra, hogy beszámítással szüntethesse meg a szerződéses kötelezettségeit
  • a fogyasztó hátrányára változtatják meg a bizonyítási terhet
  • kijelentik, hogy a vállalkozás nem felel az általa igénybe vett közreműködőkért.

Változás a biztosítások terén

A fogyasztóvédelem témájához tartozhat, hogy az új Ptk. nem ír arról, hogy a biztosító mentesülne helytállási kötelezettsége alól akkor, ha megállapítják, hogy ügyfele szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be a káresemény. Ezért a biztosítóknak érdemes lesz erre vonatkozóan kimentési feltételt beiktatniuk a saját szerződéseikbe.

A díj ki nem fizetése miatt már nem szűnnek meg szerződések automatikusan, a 30. nap után. Az új rendelkezés szerint a 30. nap után felhívja a biztosító az ügyfele figyelmét 30 napos póthatáridőn belül a díj fizetésére. Ha ez is lejár, akkor valóban megszűnik a szerződés. Azonban a megszűnést követően van 120 napja a díjfizetőnek, hogy helyreállítsa a kockázatviselést az eredeti feltételek szerint, de csak ha a biztosító is megadja ezt a lehetőséget.