Az egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot a dolgozó bejelentése alapozza meg, ezért fontos, hogy minden esetben időben megtörténjen a bejelentés. Milyen adatokat kell bejelenti és mi történik ha késve, vagy ha egyáltalán nem jelenti be dolgozóját egy vállalkozás?

Dolgozó bejelentése – milyen adatok szükségesek?

A munkáltatónak saját adatait és a dolgozóra vonatkozó adatokat is közölnie kell a bejelentés során. A bejelentéshez a T1041 nyomtatvány szükséges.

A munkáltatóra vonatkozó adatok:

  • neve, elnevezése
  • adóazonosító száma
  • székhelye, telephelye, lakóhelye
  • jogelődje neve és adószáma

Munkavállaló adatai:

  • családi és utóneve
  • adóazonosító jele
  • születési ideje
  • szakképzettség, szakképesítés és az ezt igazoló okirat száma, kibocsátó intézmény neve

A munkaviszonyra vonatkozó adatok:

  • biztosítási jogviszony kódja, kezdete, megszűnése
  • heti munkaidő
  • biztosítás szüneteltetésének időtartama
  • FEOR szám

Mikor kell a dolgozó bejelentésének megtörténnie?

A bejelentésnek legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján meg kell történnie, a foglalkoztatás megkezdése előtt, vagy legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon. Ha megszűnés vagy szüneteltetés kerül bejelentésre, akkor a megszűnést követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell megtörténnie a bejelentésnek.

Be nem jelentett alkalmazott

A dolgozó bejelentésének következménye, hogy a NAV megállapítja azt, hogy a cég be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. Ez olyan munkavállaló lehet, aki a gazdasági tevékenységben személyesen közreműködik, de rá vonatkozóan a munkáltatója nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Kivétel, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a magánszemély jogviszonya nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá.

Jogkövetkezmények

Amennyiben a dolgozó bejelentésének mulasztását állapítják meg ellenőrzéskor, akkor mulasztási bírságot szabnak ki, akár be is zárják az üzletet, illetve közzé teszik az adózót, mint mulasztót. A mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. Amennyiben több dolgozó bejelentése nem történt meg, úgy a bírságot az ilyen foglalkoztatottak száma és a legmagasabb kiszabható bírságösszeg szorzataként állapítják meg.

Elmulasztott járulékok kiszámítása

Ha megállapítják, hogy elmaradt a dolgozó bejelentése, akkor az adót és járulékot legalább a minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélkül eltelt időszakra, de legalább három hónapra kell befizetni. Ha ismételten, az elévülési időn belül állapítanak meg újabb ilyen jogsértést, akkor a  korábbi ellenőrzés és az újabb ellenőrzés közti időszakra, az ellenőrzések során fellelt be nem jelentett dolgozók átlagából képzett szorzóval állapítják meg a befizetendő járulékot és adót, szintén a minimálbér duplája után.

Közzététel

A NAV a honlapján teszi közzé azokat az adózókat, akiknél jogerős, végrehajtható határozat született arról, hogy nem tettek eleget a dolgozó bejelentésére vonatkozó kötelezettségüknek. A közzététel időpontjától számítva 2 év múlva törlik az adatokat.

Abban az esetben, ha az adózó ilyen közzététel alanya, akkor kockázatos adózónak minősül, és így egyéb esetben a rá kiszabható mulasztási bírság felső határa az Art (Adózás rendjéről szóló trv.) általános szabályai szerinti bírság másfélszerese.

Ha késedelmes a dolgozó bejelentése

Késedelmes bejelentésnél, ha a munkáltató igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, és ezzel kimenti magát, akkor nem állapítanak meg mulasztási bírságot. Ha nem tudja kimenteni magát, akkor mulasztási bírságot kap, de nem állapítják meg a be nem jelentett foglalkoztatást.