Év elejétől hatályos néhány illetékkedvezmény és illetékmentesség változás, amelyeknél közös feltétel, hogy magának az alapügyletnek kell 2014. január 1-t követően megtörténnie, azaz nem elegendő az, hogy az ügyletet a módosítások hatályba lépése után jelentsék be. A változások érintik a házastársak közti ajándékozást, valamint segítik a nehéz helyzetbe került cégek túlélését.

Házastársak közti ajándékozás

A házastársak közti ingyenes vagy visszterhes vagyonmozgások illetékmentesek január 1-től. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez csak akkor érvényes, ha a vagyonszerzés 2013. december 31. után realizálódott. A kedvezmény nem „kijátszható” úgy, hogy csak az idén jelentetik be a NAV-hoz a vagyonszerzést, mert ha az tavaly már megtörtént, akkor nem érvényes az idén életbe lépett illetékkedvezmény.

Az illetékkedvezmény nem érvényes élettársi vagy egyéb kapcsolatban, csakis házastársak között, tehát egy értékes – 150 000 forintnál drágább- eljegyzési gyűrű után elvileg meg kell fizetni az ajándékozási illetéket.

Könnyítés az osztalék elengedése esetén is

A cég pénzügyi helyzetének erősítése érdekében gyakran lemondanak a tagok a kifizethető osztalékról. Ebben az esetben követelés elengedéséről van szó, amiből vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség keletkezett. Ezt adótanácsadók javaslatára sok esetben úgy küszöbölték ki a cégek, hogy újra összehívtak egy taggyűlést, ahol visszavonták az osztalékfizetésről szóló korábbi határozatot. Így már nem volt senkinek követelése az osztalékra, tehát nem is lehetett szó annak elengedéséről, és ajándékozásról.

A 2013-ban érvényben lévő szabályozás szerint, ha az osztalékot gazdálkodó szervezetnek fizették volna ki, akkor nem kellett ajándékozási illetéket fizetni a vállalkozásnak, tehát ebben az esetben már létezett tavaly is illetékkedvezmény. Az új szabályozás szerint már akkor sem kell megfizetni a társaságnak az illetéket, ha magánszemély részére fizette volna ki az osztalékot, de a magánszemély lemondott arról. Ezzel az új illetékkedvezménnyel azonos vagyonjogi pozícióhoz azonos illetékszabályt társítottak, azaz nincs különbség a két esetben:

  • ha a tag engedi el osztalékkövetelését (akár gazdálkodó szervezet, akár magánszemély)
  • vagy ha határozatban döntenek az osztalékfizetés elhagyásáról.

Illetékkedvezmény a vállalkozások számának csökkenése ellen

Ha csődegyezség vagy felszámolási eljárás során követelést engednek el, akkor a legújabb szabályok szerint nincs szükség az ajándékozási illeték megfizetésére. Természetesen ez nem működik, ha a követelést a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont vállalkozás tagja engedi el.

A jogszabály változásának elsődleges oka, hogy segítse a nehéz helyzetbe került vállalkozások működését.

Annak ellenére, hogy az új illetékkedvezmény révén mentesül a társaság az illeték fizetése alól, magát az illetékkötelezettség keletkezését továbbra is jelenteni kell a NAV felé.