Helyi iparűzési adó fizetése azon vállalkozók számára kötelező, akik az adott önkormányzat területén állandó v. ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatnak. A székhely, telephely megléte már megkeletkezteti az adófizetési kötelezettséget, akkor is, ha a telephelyen, székhelyen kívül folytatja a tevékenységet a vállalkozó.

Ha több önkormányzat illetékességi területén is állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez a vállalkozó, akkor az adó alapját meg kell osztania a vállalkozónak az önkormányzatok között.

Milyen megosztási módszerek léteznek?

Ha az előző évben nem volt több, mint 100 millió forint az éves adóalap, akkor vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást vagy az eszközérték-arányos megosztást választhatja a vállalkozó. Ellenkező esetben a kombinált módszert kell alkalmaznia. Olyan módszer nem választható, amellyel valamely székhely v. telephely szerinti településnek nulla adóalap jutna.

Személyi jellegű ráfordítást alapul vevő módszer

Ezzel a módszerrel az egyes településekhez tartozó foglalkoztatottak után elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztják meg az adóalapot. Az ügyvezetők után figyelembe veendő ráfordításoknak minimum 10%-át a székhely településére kell allokálni. Ha nincs ilyen ráfordítás, akkor 500 ezer forintot kell figyelembe venni.

A településenként kiszámolt személyi jellegű ráfordításokat össze kell számítani és egy %-os arányt meghatározni az adott településre. Az arányszámot 6 tizedesjegyig kell számolni.

Eszközérték-arányos módszer

Eszközérték alatt a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök értékeit értjük. Az eszközök nemcsak saját tulajdonúak lehetnek, hanem ide kell számolni a bérelt/lízingelt eszközöket is.

A számításba veendő tárgyi eszközök:

  • az adott évben elszámolt értékcsökkenési leírás
  • a költségként elszámolható bérleti díj és lízingdíj
  • termőföld: aranykoronánként 500 Ft
  • telek: a beszerzési érték 2%-a

A módszer az egyedi települések adatait hasonlítja az összesített eszközértékhez, így számol megosztási arányt az iparűzési adó alapjához.

A kombinált módszer

Az összes személyi jellegű ráfordítás és az összes eszközérték összeadása után meghatározzuk, hogy ebből milyen arányt képvisel az összes személyi jellegű ráfordítás. Ezen arány alapján megosztjuk az adóalapot személyi ráfordítás arányosan, a fennmaradó adóalapot pedig eszközérték-arányosan.

A kombinált módszernél is fennáll az a szabály, hogy az ügyvezető(k) után figyelembe vett személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át ahhoz a településhez kell tenni, amely az ügyvezető után figyelembe veendő. Ha nincs ilyen ráfordítás a cégnél, akkor 500 ezer forintot kell minimum ide sorolni.