Az iparűzési adó alanya minden vállalkozó, kivéve ha az adott helyi önkormányzat eltekint annak kivetésétől. Az adó megfizetése félévente adóelőleggel történik, ennek összegére – alapos indokkal – lehet mérséklést kérni. Az adó alóli mentességre a helyi önkormányzatok határozhatnak meg szempontokat. A helyi önkormányzatok működéséhez szükséges források megteremtése céljából az önkormányzatok is vethetnek ki adókat, ilyen az iparűzési adó is. A helyi adó csak akkor lép életbe, ha a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletben bevezeti azt, a helyi adókról szóló 1990. évi C. trv. alapján. A Helyi adókról szóló trv. csak az adó mértékének maximumát határozza meg, és rábízza az adott helyi önkormányzat képviselő testületére, hogy mekkora mértéket alkalmaz, vagy egyáltalán alkalmazza-e az adott adónemet.

Iparűzési adó mérséklés lehetőségei

Az iparűzési adó esetében az önkormányzat képviselő testületének joga azt is eldönteni, hogy mikor ad mentességet. A gyakorlatban találkozhatunk árbevétel értékhatárhoz kötött mentességgel, vagy a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó mentességgel is.

Néhány mondat az adó számításáról, bevallásáról: Az állandó jelleggel végzett tevékenység árbevétele az adó alapja, amelyet csökkenteni lehet az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel és az alapkutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt önköltségével. A bevallás határideje a tárgyévet követő év május 31-e, félévenként adóelőleget kell fizetni (szept. 15, és márc. 15.). A bevalláshoz a helyi önkormányzat által előállított nyomtatványt kell használni, és átutalással kell megfizetni magát az adót, adóelőleget.

Van ideiglenes iparűzési adó is, amely az adott területen végzett ideiglenes tevékenységet terheli, mértéke munkanaponként maximum ötezer forint lehet.

A naptári évvel azonos üzleti évvel dolgozó vállalkozásoknál a 2012-es előlegfizetési időszak július 1-én kezdődik és 2013. június 30-ig tart. Az adóév tehát nem azonos az előlegfizetési időszakkal, mert az keresztfélévre vonatkozik.

Nézzük, milyen esetekben lehet mérséklést kérni. Előfordulhat, hogy a társaság likviditási gondokkal küzd, megszorító intézkedéseket kell hoznia, mert egyre kisebb forgalommal, nyereséggel kecsegtetnek az elkövetkező időszakok. Ilyenkor a következő évben várható eredmények tükrében kifizethetetlennek tűnhetnek a korábbi évek alapján kiszámolt magas adóelőlegek. IPA-előleg módosítást az esedékesség napjáig lehet kérni az önkormányzati adóhatóságtól, ha az előleget az előző év adatai alapján fizeti az adózó, és úgy számol, hogy nem fogja elérni adója az előző időszak adatai alapján számított adóelőleg összegét. A mérséklési kérelem csak az előlegfizetési időszakra megállapított és bevallott, de még esedékessé nem vált előlegre vonatkozóan adható be.

Elviekben az is megoldható, hogy az adózó az előlegfizetési időszak első részletével együtt a második részletre is kérjen mérséklést. Ez esetben a mérséklést az adott adóév II. félévére és a követő év első félévére kéri. Itt azonban már bizonyítania kell azt is, hogy a következő évi várható adóelőleg fele kisebb lesz a következő évi fizetendő előleg felénél. Ezt alá kell támasztani a valószerűség igazolására, például egy gazdasági társaság szétválása hozhat ilyen esetet, és ilyenkor a cégtörvényi iratok becsatolása szükséges.

Az adóhatóság kéri ilyenkor a várható eredménykimutatás bemutatását az érintett üzleti évre, az esetlegesen alkalmazandó korrekciós tényezők és adókedvezmények várható összegét és a társasági adó tekintetében a jövedelem-minimum számítását. A hatóság 30 napon belül dönt a kérelemről. Ha nyolc napon van már csak az előleg megfizetéséig, akkor kérelmet lehet még benyújtani, amelyben indokolni kell, hogy az adózó önhibáján kívül nem tudta legalább 30 nappal korábban kérni a mérséklést. Egyéb esetben nincs helye a kérelemnek.

A helyi adók esetében adóhatóságnak a jegyzőt kell tekinteni.