A származási szabályok megalkotásának fő oka, hogy segítségükkel eldönthető legyen, honnan származik az áru. A származási hely ugyanis nem az az ország, ahol feladták az árut, hanem az, ahol termelték, feldolgozták. Vannak kedvezményes/preferenciális származási szabályok, amelyek annak érdekében jöttek létre, hogy csakis olyan termék kapjon kedvezményes elbánást, amely valóban olyan országból származik, amelynek a kedvezményt szánták a jogszabály alkotói.

A származási szabályok alkalmazása mutatja meg, hogy milyen vámot vagy díjat kell fizetni, milyen korlátozásokra vagy egyéb kötelezettségekre kell figyelni a termék behozatalakor.

Mit jelent a nem kedvezményes és a kedvezményes származás?

A kedvezményes származást más néven preferenciális származásként is említik.

A nem kedvezményes származás csak annak eldöntését segíti, hogy honnan származik a termék, de előnyt nem nyújt a termék számára. A besorolás célja inkább statisztikai, illetve segíti azt, hogy eldönthessék, van-e a termékre érvényes antidömping intézkedés, vagy mennyiségi korlátozás. Hogyan érhető el egy termék esetében a nem preferenciális származás:

  • ha egy termék egy adott országban jött létre teljes egészében, vagy
  • ha több ország is részt vett az előállításban, akkor az az ország lesz a származás hely, ahol az utolsó, lényeges megmunkálást elvégezték.

A kedvezményes származási helyzet olyan megállapodások eredménye, amikor a részt vevő országok kedvezményeket biztosítanak egymás számára, azaz például alacsonyabb vámtételt határoznak meg, vagy vám nélküli beléptetést.

A feltételek szigorúbbak, ezt a helyzetet az a termék érheti el, amelyik

  • teljes egészében az adott országban jött létre, vagy
  • ha több országban készült, akkor a kedvezményes helyzetű országban kell, hogy több feldolgozást, megmunkálást végezzenek rajta, mint a nem kedvezményes származási helyzetűben.

A kedvezményes származás eléréséhez az árunak eleget kell tennie a származó termék fogalmának meghatározásáról szóló „származási jegyzőkönyv” feltételeinek. A jegyzőkönyvhöz minden megmunkálás listáját csatolni kell, amin a termék keresztülment.

Hogyan kapcsolódik a témához a vámtarifaszám?

Minden árucikket, amely kereskedelmi forgalomba kerül, meg kell határozni valahogyan, és ezt a vámtarifaszám segítségével tehetjük meg. Minden ország a nemzeti tarifájában sorolja fel a tarifaszámokat. A besorolási rendszer a Harmonizált Rendszeren (HR) alapul.  A HR 97 csoportra tagolja az árukat, majd azokon belül további 4 jegyű vámtarifaszámot ad. A rendszert kiegészítve a származási helyzettel, bármilyen termékre megállapíthatóak a vámok, díjak, a preferenciák, kvóták.

Annak megállapításához, hogy milyen feldolgozásokon kell egy terméknek átesni, a tarifális besorolását kell ismerni. A kedvezményes származás megállapításához szükséges megmunkálások listáját tehát az említett HR rendszer adja meg. A megmunkálások listája segítségével eldönthető, hogy melyek azok a „minimális műveletek”, azaz kis műveletek, amelyek révén sosem szerezhet egy áru kedvezményes származó helyzetet.

Ki határozza meg a konkrét termékhez a vámtarifaszámot?

A kereskedő feladata az, hogy a helyes vámtarifaszámot kikeresse áruja részére. Ebben a Kötelező Tarifális Felvilágosítás jogintézményének segítségét veheti igénybe. A NAV tájékoztatóját a Kötelező érvényű Tarifális Felvilágosításról itt olvashatják.