Ha külföldről szerez jövedelmet a magánszemély, fontos, hogy ne csak az szja-trv.-t ismerje, hanem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt is tanulmányozza, amennyiben van ilyen egyezmény az adott ország és hazánk között.
Kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények tartalma
Amennyiben olyan országból kap jövedelmet a magánszemély, amellyel kötöttünk egyezményt, akkor abban szerepelnie kell, hogy a jövedelmet a másik országnak (forrásország) módjában áll –e adóztatni, és milyen mértékben.
Ha a forrásország korlátozással vagy akár korlátozás nélkül adóztathatja a jövedelmet, akkor az illetőség szerinti állam feladata, hogy kiküszöbölje a kettős adóztatást.
Két elv létezik a kettős adóztatás elkerülésére
Az OECD Modellegyezmény két elvet ír le, amelyekkel a kettős adóztatás elkerülhető.
A mentesítés elve alapján a forrásországban adóköteles jövedelem a magánszemély illetőségének országában mentességet kap, azonban a külföldön adózott jövedelem figyelembe vehető a magánszemély többi jövedelmére vonatkozó adó meghatározásakor. Hazánkban egykulcsos az adó, így sávugrás nem történhet, csak tájékoztató adat lesz a külföldön adóztatható jövedelem a bevallásban. Emiatt több adót nem kell a magánszemélynek Magyarországon fizetnie.
A beszámítás elve alapján a forrásországban adóztatható jövedelem után adót kell fizetni az illetőség szerinti országban is. A forrásországban fizetett adó összege azonban beszámítható hazánkban.
A mentesítést az szja-trv. úgy alkalmazza, hogy adóalapba nem tartozó jövedelemnek minősíti az adó alól hazánkban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba be kellene számítani. A külföldön adózott jövedelem forintra átszámított összegét az adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. Ezt is csak akkor kell megtenni, ha a magánszemély más ok miatt köteles szja-bevallás benyújtására.
Amennyiben nem rendelkezik a magánszemély más adóköteles jövedelemmel, akkor ezt a jövedelmet még bevallani sem kell. Példa az ilyen jövedelemre: a magánszemélynek külföldön ingatlan bérbeadásból származó jövedelme keletkezik, és ez az egyezmény értelmében a forrásországban adóztatható.
Kettős adóztatás elkerülése osztalék, kamat esetén
Tipikusan az osztalék, a kamat, az árfolyamnyereség olyan jövedelmek, amelyek adóztatási joga meghatározott mértékben illeti meg a forrásországot. Itt a magyar szja-trv. beszámítást ír elő, olyan mértékben, amilyen mértékben az adott egyezmény előírja.
Amennyiben a magánszemélynek külföldi részvények alapján osztalékjövedelme keletkezik, és az egyezmény 15% adó levonását engedi a forrásországban, akkor a magánszemély a külföldön igazoltan megfizetett adó összegét levonhatja.
Adóilletőség igazolása
Miért fontos az illetőségigazolás bemutatása a forrásországban? Amennyiben az egyezmény csak 10% levonást enged, de egy elmulasztott illetőségigazolás miatt a forrásország levonja az ottani adót, például akár 25%-ot, az adózó még ekkor is csak 10%-ot számíthat be a magyar szja-ba a külföldön megfizetett adóból. A túlvont adót a külföldi adóhivataltól kell visszaigényelnie.
