A belföldi kiküldetés szabályait mind adójogi mind munkajogi szempontból érdemes körbejárni. Mivel az SZJA-trv. a kiküldetést a munkahelytől eltérő helyen végzett munkaként írja le, ezért fontos a kapcsolódó munkajogi fogalmak- munkahely, munkavégzés helye-  ismerete.

Kapcsolódó munkajogi fogalmak

A munka törvénykönyve szerint munkahely az, ahol a munkát jellemzően végzi a dolgozó, munkavégzés helye pedig az, ahol egy adott időtartamig ténylegesen dolgozik.  Az új Munka Törvénykönyve nem írja elő, hogy kötelező elemként szerepelnie kell a munkaszerződésben a munkahely, munkavégzési hely meghatározásának. Ha ugyanis ez nem szerepel a szerződésben, akkor egyszerűen azt a helyet kell így tekinteni, ahol a munkát szokás szerint elvégzi a dolgozó. A munkahely akár egy földrajzi egység is lehet, mint például Csongrád megye.

A vállalkozás foglalkoztathatja a dolgozót átmenetileg a szokásostól eltérő munkahelyen is, de ez az időtartam nem lehet több mint évi 44 nap, illetve 352 munkaóra. A várható tartamról mindig előre kell tájékoztatni a dolgozót. A munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a felek akár hosszabb időben is megállapodjanak.

A más munkahelyen történő foglalkoztatás egyik esete a kiküldetés, amelynek feltételei:

  • az eredeti munkáltató utasításait követi a dolgozó
  • az eredeti munkáltató irányítása alatt marad a dolgozó
  • a munkavégzés helye más munkahely, a fenti utasítások szerint.

A dolgozó költségei

Hivatali, üzleti utazás esetén utazásra, szállásra kaphat a magánszemély bizonyos összeget, vagy akár utalványt. Ilyenkor nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek azon összegek után, amelyekkel szemben a magánszemélynek bizonylattal kell elszámolnia a juttatatást nyújtó felé. Ha a kiadásokat megelőlegezi a magánszemély, és ezt számára bizonylat alapján megtérítik, szintén nem keletkezik jövedelme.

A kiküldetés szállásköltsége

A szállásról kiállított számla a kiküldő felet terheli. A számlának a munkáltató nevére kell készülnie, de nem szükséges, hogy a munkáltató fizesse ki, a dolgozó is fizetheti, majd később megtéríttetheti a munkáltatóval. Ha lakást bérel a munkáltató a dolgozójának, akkor a szállásdíjjal együtt a rezsiköltség, a garázsdíj vagy parkolóhely-díj is adómentesen megtéríthető.

Étkezési költségek

A kiküldetésben lévő dolgozónak élelmezési költségtérítést kell fizetni, amely az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeit hivatott fedezni. Ez a napidíj. A napidíjat a könyvelés elszámolhatja számlával vagy költségátalányként is. Az átalány belföldön maximum napi 500 forint lehet.

Nem kell napi átalányt számolni, ha rendszeresen van kiküldetésben a dolgozó, ilyenkor meg lehet állapítani havi átalányt is.

Mikor nem lehet napidíjat elszámolni:

  • ha kevesebb a távollét, mint 6 óra,
  • vagy ha biztosít élelmet a munkáltató a kiküldetés helyén.

Ha szállodában lakik a dolgozó és a reggelit tartalmazza a szoba ára, akkor a napidíjat 20%-kal csökkenteni kell.

Adóköteles étkezés

Egyes meghatározott juttatásnak számít a kiküldetésen az étkezés. Ezt akár a cég nevére kiállított számla megtérítésével is nyújthatják a dolgozónak. A kifizetőnek 16 %-os adót és 27 %-os ehot kell fizetnie az adóalapra, amely a juttatás 1,19-szerese. A szakmai úthoz kötődő szórakoztató programok is hasonlóan viselkednek. Ha tehát a számla nem sorolja fel tételesen, hogy mennyibe került a konferencia, az étkezés, a szállás, és az egyéb program, akkor az adó megállapítása érdekében külön igazolást kell kérni az egyes szolgáltatások értékéről.

Kiküldetés szabályai, külföld esetén – ez egy korábbi cikkünk témája volt, ami itt olvasható.