A kiszervezés az az üzleti folyamat, amikor egy cég úgy dönt, hogy egyes résztevékenységeit egy adott időponttól egy másik jogi személy végzi. Ezek általában egyes szolgáltatások. A kiszervezés során jó néhány munkajogi kérdés felmerül, ezekre igyekszünk választ adni.

A jogutód munkáltatónak kell-e foglalkoztatnia a jogelőd munkáltató dolgozóit? Ugyanolyan foglalkoztatási feltételeket kell-e biztosítania vagy változtathat rajta? Milyen feltételekkel küldheti el a dolgozókat?

Jogutódlással történő kiszervezés

Mit mond a Munka Törvénykönyve? Egy gazdasági egység jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyhoz köthető jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra. A jogutódlás után tehát nem kell/lehet új munkaszerződést kötni, próbaidőt kikötni, és a munkavégzés helye sem változhat, legfeljebb közös megegyezéssel. Tehát a munkaszerződés nem változtatható.

A munkafeltételekben azonban történhet változás. Ha ezek lényegesek, és a dolgozót hátrányosan érintik, akkor felmondási joggal élhetnek, a munkáltató személyében bekövetkezett változástól számított 30 napon belül, természetesen indoklási kötelezettséggel.

Jogutódlás vizsgálata

Kiszervezés esetén – a dolgozók helyzetének tisztázása érdekében – vizsgálni kell azt is, hogy szó van-e munkajogi jogutódlásról.

A gazdasági egység anyagi v. nem anyagi erőforrások szervezett csoportja, amelynek célja, hogy gazdasági tevékenységet folytasson. Akkor beszélünk gazdasági egység átszállásáról, ha az valamilyen jogügyleten alapul. Csak akkor lesz munkáltatói jogutódlás, ha az adott gazdasági egység megőrzi identitását. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a korábbi tevékenységet folytassa vagy azt újrakezdje.

Ha a tevékenységnél az emberi erőforrás jelentősége nagyobb, akkor a dolgozók egy részének átvétele már munkajogi jogutódlást jelent. Ha eszközfüggő a tevékenység, akkor az eszközök átvétele nélkül nem beszélhetünk munkajogi jogutódlásról, hiába veszi át a dolgozókat.

Ha nem jogutódlással történik a kiszervezés

Amennyiben nincs szó jogutódlásról, el kell számolni a dolgozókkal. Az érintett dolgozók munkaviszonyát meg lehet szüntetni felmondással, a működéssel összefüggő okokra hivatkozással. Adótanácsadó tippünk: ilyenkor természetesen életbe lépnek a munkavégzés alóli felmentésre, illetve a végkielégítésre vonatkozó szabályok.

Néhány példa kiszervezésre

Egy munkahelyi étkeztetés külsősöknek történő kiszervezése jogutódlás lehet, mert amellett, hogy átveszik a személyzet egy részét, az utódok megkapták az értékesítési jogot, illetve az ügyfélkör is azonos.

A kiszervezett tevékenység azonossága/hasonlósága azonban önmagában nem jelent jogutódlást. Ha az eszközpark átruházása nélkül is működik a jogutódnál a tevékenység, akkor az eszközök átadásától nem tehető függővé annak eldöntése, hogy jogutódlásról van-e szó. Ha az eszközöknek szerepük van, – például egy buszcégnél,-  akkor a buszok átadása nélkül a szállítás kiszervezése nem jelent jogutódlást. Ennek oka, hogy a buszoknak igen fontos szerepük van a szolgáltatásban.