A Magyar Közlönyben június közepén megjelent egy salátatörvény, amely többek között a kiva feltételeivel kapcsolatban is tartalmaz változtatásokat, amelyek a következő naptári évtől, 2017-től érvényesek.

Ki választhatja a kivát jövőre?

Egyre nagyobb vállalkozásokat is szeretne bevonni a kiva-körbe a jogalkotó, mert a 2017-es évtől már az az adózó is választhatja a kisvállalati adózást, amelynél az átlagos statisztikai létszám az adott évet megelőző évben meghaladja a 25 főt, de nem haladja meg az 50 főt. (A jelenlegi szabályok szerint 25 főig lehet a kiva szerinti adózást választani). A kiva szerinti adózás lehetősége a jelenlegi szabályok szerint megszűnik, ha az 50 főt meghaladja az átlagos statisztikai létszám, ezt a határt a jogszabály módosítása 100 főre emeli.

A választásnál a mérlegfőösszeg nagysága is szempont. Jelenleg az adóévet megelőző évben 500 millió forintnál nem lehet magasabb a mérlegfőösszeg, és ezt 12 hónapnál rövidebb év esetén arányosítani kell. Jövő évtől ez az arányosítás megszűnik, és ez megkönnyíti azon cégek dolgát, akik év közben lépnek a kiva hatálya alá.

Mi lesz a kiva alapja?

A kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege. A pénzforgalmi eredmény a pénzeszközök állományváltozását jelenti és kb. 20 korrekciós tételt. A 2017-es évtől nem a pénzforgalmi szemléletű eredmény lesz az adóalap, hanem külön meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítják a személyi jellegű kifizetések összegét.

A kiva alapja a változtatások után:

a tőkeműveletek eredménye

+ a jóváhagyott, fizetendő osztalék

+a személyi jellegű kifizetések összege

-a jóváhagyott osztalék összege

+/- egyéb tételek korrekciója

Az adó alapja személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kevesebb.

Veszteségelhatárolás szabályai is változnak

Az elhatárolt veszteség csökkentheti a következő évek adóalapját, de akár a keletkezés évében is levonható: a tárgyévben beszerzett v. előállított és korábban használatba nem vett immateriális jószág és tárgyi eszköz beruházással kapcsolatban kifizetett összeg erejéig a bértömeggel szemben levonható, a keletkezés évében vagy az azt követő években. Az elhatárolt veszteségre vonatkozó előző szabályozás, amely szerint 10 egyenlő részletben csökkentheti az adóalapot, már nem érvényes.

Változik az adóelőleg-fizetés is

Az adóalap változása magával hozza az adóelőleg-fizetés módosulását is. 2017-től nem kell beszámítani a pénzeszközök változását, és a kiva –trv. alapján megfizetett adó és adóelőleg összegét. Két adat összegeként kell majd meghatározni az adóelőleget: egyrészt az adott időszakra a járulékalapot képező jövedelem, másrészt a jóváhagyott fizetendő osztalék. Az így kapott összeg 16%-a lesz a kiva előleg.